Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

termőterületei tulajdonképpen azonosak, illetve megfelelnek a háborús kényszer hatása következtében előállott ugar területeknek. A tavaszi kalászosok közül főleg a zab az, ami vetésterületben növekedett, jóllehet a termés mennyisége megyei átlag­ban mégis alul marad a múlt évinek, miután a késői vetést a korán beköszöntő meleg megsanyargatta. A kapások, kukorica és burgonya vetésterülete egy-két százalékkal ugyancsak meghaladja a múlt évit, a helyzet azonban itt is azonos a zabéval, aminek ugyancsak a késői vetés és az időjárás alakulása az okozója. Hogy a kapásnövények nagyobb mérvű felkarolásával az ipari és kereskedelmi növények pótlásáról gondos­kodni nem lehetett, ennek oka túlnyomó részben a tavaszi munkatorlódásban, a minimumra lecsökkent fogaterőben és végül tagadhatatlanul a földreform lebonyolí­tásával magától értetődően előállott zökkenővel tudom indokolni. Helyenként ugyanis egyes kfb-k csak május folyamán jutottak el addig a mértékig munkájukban, hogy a juttatásra jogosult egyének részére a megfelelő birtokokat kijelölhessék. Arra nézve, hogy a föld kiosztásának milyen eredménye volt a termelés folytonos­ságában (ütemében), azt tapasztalom, hogy a tavaszi munkálatok a bevetendő terüle­tek fele részén elkéstek. Nemcsak a bizonytalan közfelfogás és a háborús helyzet okozta esetenkénti gazdasági lehetetlenülés, hanem esetenként, sajnos, bizonyos fokig a nemtörődömség is szerepet játszott ezen kérdés megítélésénél. A nemtörődömség a hatóságok részéről, akik a sok tájékozatlan és felületes szóbeszéd helyett konkrétan nem intézkedtek a parlagon tartás megszüntetése ügyében, miáltal rontották a hely­zetet és növelték a bizonytalanságot. Ehhez járult még az a körülmény, hogy egyes községek földigénylő bizottságai között (sajnos legtöbb esetben semmilyen értékű vita) véleményeltérés fennforgott oly esetekben, amelyekben konkrét intézkedések történtek (gazdátlanul maradt földek haszonbérbe való juttatás révén történő meg­művelése). A földhözjuttatottakgazdálkodásáról és munkakészségérőláltalában csak nagy helyi ismerettel és nagy gondossággal lehet nyilatkozni. Kiszállásom során azt tapasztaltam, hogy azokon a helyeken, ahol a juttatás mértékének rendezése kérdésében vagy az elkészítendő földbirtok-felhasználási tervezet hiányában túlméretezés állott elő, ott a munkakészség is csökkent, ennek következtében a túlméretezés kényszerű levezetése vált szükségessé. Altalánosságban azt tapasztaltam, hogy azok a bizottságok, ahol a bátorságot a békeszeretettel, a szabadságot a fegyelemmel össze tudták egyeztetni, ott a hivatottság következtében a földhöz jutattás mindenütt kedvező hatást váltott ki a falu népeinek körében, de tapasztaltam azt is, hogy a bajok kiküszöbölésénél mindenütt meg kellett felelni annak a várakozásnak is, amelyet az egyes községi megbízottak a felettes testülettől elvártak, vagyis minden esetben szociális közösség­ben kellett lenni a község sorsproblémáival. Koller gazdasági felügyelő Tisztázat. — TmL Megyei Földbirtokrendező Tan. 1945—3320.

Next

/
Oldalképek
Tartalom