Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

ban vetőmagot semmiképpen nem tudunk nevezettek részére biztosítani, és így könynyen bekövetkezhetik az a helyzet, hogy a felszántott földek nem kerülnek bevetésre. Az eddig beérkező adatokból is megállapítható, hogy a földhözjuttatottak mintegy 30%-a a juttatott birtokból néhány éven belül kimozdítandó, mert nem gazdálkodnak a rendes gazda gondosságával, és egy részük a kapott földet haszonbérlet vagy részes művelés útján igyekszik hasznosítani.

1 A juttatott ingatlanokról eddig is már többen önként lemondottak. A földreform sikere érdekében a juttatottakat szigorú felügyelet alatt kell tartani, az arra érdemeseket minden vonatkozásban intézményesen támogatni kell, míg az érdemteleneket mielőbb ki kell mozdítani a juttatott ingatlanból. Az így felszabadult ingatlan azonnali újra juttatásáról pedig egyidejűleg gondoskodni kell. Az ingatlanforgalom felszabadítása ellenére sem indultak meg az adásvételek. Ennek oka a túlhajtottan magas árak és a pénzérték állandó romlása. Néhány esetben történt földeladás, cserébe igavonó állatokért, amikor is 1 kat. hold föld 150 000 —180 000 P-re lett értékelve. Másolat. — UMKL FM^Gazd. Felügy. O. 1945—10—111 394. 1 Nagymérvű túlzás néhány százalék helyett 30%-ban megjelölni azoknak a földhözjuttatottaknak az arányát, akik a földet nem vagy hanyagul müvelik. Ez ellentétben áll Békés megye mezőgazdasága művelésének helyzetéről szóló egyéb jelentésekkel és a KSH adataival. 1945-ben leginkább olyan esetben fordult elő, hogy nem a juttatott művelte a földet, ha semmiképpen nem tudott igaerőhöz jutni, vagy ha a feleség igényelt földet a katonaként még távol levő férj helyett, és nem volt, aki a munkát végezze. Szentes, 1946. február 1. • A CSONGRÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE .. i A birtokmegoszlási viszonyok tehát a múltban igen kedvezőtlenek voltak, mert pl. Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város viszonylatában átlag 3,5 kat. holddal rendelkező gazdaságok száma nagy volt, viszont a nagybirtok nyomasztólag hatott a mezőgazdasággal foglalkozó népességre. Éppen ezen oknál fogva a földigénylők száma is nagy volt, akik részben életképtelen kisbirtokaikat kívánták kiegészíteni, részben pedig földingatlanhoz kívántak jutni. A 600/1945. ME sz. rendelet egy csapásra megszüntette a föld utáni vágyakozást és a vármegye kisparasztságának évszázadok óta meglevő álmát váltotta valóra. Végre a magyar föld azok kezére jutott, akik azt eddig is verejtékükkel öntözték és ez az értékes színmagyar réteg hozzájutott ahhoz az alaphoz, amelyen megindulva szorgalmas munka után néhány év múlva boldog és megelégedett kisbirtokossá lehet és mint ilyen az ország egészséges és erő288