Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

ról, akik a földművelés mellett bányában is dolgoztak, de ezek igényjogosultságát az ország minden részéből érkező kérelmek alapján az Országos Földbirtokrendező Tanács elismerte. (Lásd az 1945. április 20-án hozott 6. sz. elvi határozatot.) A megyei földbirtokrendező tanács határozatáról van szó, amely azért vette vissza a bányászoknak, iparosoknak juttatott földet, mert a megyébe telepítettek földhöz juttatásáról is gondoskodni kellett. Kétségtelen, hogy az egyszer már kiosztott földek újraosztása a termelést nagymértékben visszavetette. 8 A nemzeti bizottságok a felszabadulás után nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem a helyi közigazgatás valamennyi funkciójának az ellátásában kezdeményező és irányító szerepet vittek. A földreform lebonyolításában azonban nem volt nagy szerepük, csupán azzal bízta meg őket a 600as rendelet, hogy hozzák létre a földigénylő bizottságokat. Azonban ezeket a földosztó szerveket sok helyütt nem a nemzeti bizottságok alakították meg. 9 A jelentésnek ez a része, amely a demokratikus politikai viszonyokkal hozza összefüggésbe a háború utáni munkaerkölcs romlását, konzervatív korlátoltságra mutat. Egyébként is a jelentés készítője hamis képet fest, amikor a munkaerkölcs romlásáról beszél. Ellenkezőleg, 1945-ben a mezőgazdaságban a termelők minden rétege rendkívüli erőfeszítés és sok lemondás árán, a körülményekhez képest eredményesen művelte meg földjét. Emellett helytelen kedvezőtlennek tartani, ami a felszabadulás után a demokratikus átalakulásban a legkedvezőbb jelenség volt, hogy tudniillik a falun is százezrek vettek részt a közéletben. A demokrácia nem fékezte, hanem fokozta az emberek termelőtevékenységét. Valójában a földek művelésének akadálya az igaerő, üzemanyag, közbiztonság hiánya, a kiterjedt területek elaknásítása volt. 10 A jelentés a továbbiakban több oldalon keresztül foglalkozik azzal, hogy a miniszteri megbízott milyen intézkedéseket foganatosított a termelés megindítása érdekében. Ezek közül lényegesebbek: üzemanyag beszerzése, traktorok kirendelése, talált lovak összegyűjtése és szétosztása, segítségkérés a komáromi szovjet katonai parancsnokságtól stb. 17 Budapest, 1945. június 5. HELYZETJELENTÉS FEJÉR VÁRMEGYÉRŐL Hivatkozással Miniszter Úr 4399/1945. í. sz. rendeletére

1 az alábbiakban teszem meg jelentésemet Fejér vármegye mezőgazdasági és termelési helyzetéről: Fejér vármegye a háborús cselekmények hatásának a legtartósabban múlt év decemberétől 1945. év március végéig volt kitéve.

2 A hullámzó hadműveletek minden talajművelési munkát, emberi mozgást, közlekedést megbénítottak. Az orosz csapatok a vármegye területére március végén vonultak be. Április hónapban a közigazgatási szervek egyrészt a közbiztonság miatt, másrészt a közlekedési eszközök teljes hiányában nem működhettek. Ilyen körülmények között a tavaszi munkák szempontjából legértékesebb két hónap, a március és április elveszett. A nagy kiterjedésű aknamezők, melyek pontos területét és fekvését senki sem ismerhette, tartósan akadályozták a határban való mozgást, sőt sok helyen akadályozzák még ma is.

3 A lakosság öntevékenysége egyrészt a hatóság erélytelen magatartása másrészt sok szerencsétlenségnek lett okozója. Azokon a területeken, ahol előbb megszűntek a háborús cselekmények, mint pl. a sárbogárdi járásban, természetesen a mezőgazdasági munkálatok is valamivel előbbre haladtak.