Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A normál létszámú állatállomány elérése esetén minden állatfajnál a minőségi színvonal fokozatos emelése a legközelebbi cél. Morvay Antal m. áll. gazdasági főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 250 Budapest, 1948. március 31. A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A vármegyei gazdasági felügyelőség a felszabadulás 3. évében is fokozott mértékben folytatta az állattenyésztés talpra állítása érdekében megindított munkáját. Legfőbb gondja volt, hogy a még megmaradt tenyészanyag felhasználásával új egyedek előállítása, az állatállomány minőségi és mennyiségi szaporítása annál is inkább, mivel a talajerő utánpótlása természetes trágya nélkül, valamint a földek megmunkálása megfelelő igás, illetőleg jármos jószág nélkül, szinte elképzelhetetlen. Nagyban javult a helyzet az apaállat-ellátás terén. A vármegyei állattenyésztési alap az év folyamán azon kedvező helyzetbe jutott, hogy a tenyészapaállat-szükséglet kielégítését jelentékeny mértékben folytathatta. 1. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A vármegye területén szarvasmarha-létszám az 1946. évi összeírás szerint 81 394 db volt. Az 1947. évi összeírás szerint mutatkozott 113 122 db, gyarapodás tehát a megelőző évhez viszonyítva 31 728 db, %-ban kifejezve a gyarapodás tehát 38%. Megállapításunk szerint a helyzet számszerűleg jóval kedvezőbb, mert a gazdák tapasztalatunk szerint a valóságos létszámot gyakran nem vallják be, félvén a beszolgáltatási kötelezettségtől.. .

1 2. SERTÉSTENYÉSZTÉS Vármegye területén túlnyomó részben mangalica irányú sertéstenyésztés folyik, hússertés csak gyéren fordul elő. A vármegye sertésállománya 1946-ban 86 000 db volt. Ezen létszám 1947. évi összeírás szerint 211 331-re emelkedett. A gyarapodás e téren 125 331 db, ami 157%-nak felel meg.