Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

hizlalás az elsődleges hasznosítási cél; az pedig kétségtelen, hogy a hizlalás szempont­jából a mangalica jöhet elsősorban számításba. Szerepet játszik itt az a tradíció is, mely a debreceni és Hajdú megyei mangalica sertésnek már régen márkát adott. Nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy ma sertésállomá­nyunk zömét keresztezett disznók adják. Állattenyésztő egyesületünk és szövetségünk is ráismert e szomorú tényre és amennyiben a törvényhatóság biztosítani tudja a lege­lőérdekeltségek igénylését, minden remény megvan ahhoz, hogy sertésnyájainkat tisztavérűvé és jobb minőségűvé formálhatjuk át. A keresztezések legnagyobb mérték­ben a megyei városok nyájain látszanak, ahol a városi lakosság is sertéstartó, és inkább kellemes számára a hússertés némely előnye (növekedési erély, több malac), melyet a városi konyha hulladékával serkent és kihasznál. Kettős tenyésztésről nem lehet szó, mert a sertéstenyésztésnél a köztenyésztésben az egyedi fedeztetést nem valósíthatjuk meg, márpedig enélkül a keresztezések még nagyobb számát szaporítanánk. Debrecen nélkül az 1947. évi összeírás alapján a megyében 35 000 mangalica és 7000 fehér, fekete hússertés van (ez utóbbiból tisztavérben cca. 1000 db). Juhtartásunkban a háború előtti arányban találjuk a merinót és a rackát, helyen­ként cigáját, elvétve karakult. Ez az állatfaj szenvedett a háború miatt legnagyobb veszteséget, mert a gazdáink állományát és az uradalmi juhászatokat együtt elhajtot­ták. A megmaradt törzsekből komoly, céltudatos munkával sikerült elérnünk, hogy ma már, jórészt feles juhászok és nagyobb kisgazdák kezén 80 - 200 darabos állomá­nyok vannak. Kialakulóban van megyénkben is a közösségi juhnyájak tartásának gondolata, mely célra a Hajdú vármegyei Törvényhatósági Állattenyésztési Alap 10 darab fésűs­merinó kost vásárolt és adott köztenyésztésbe. Az elkövetkezendő év egyik legszebb és legfontosabb juhtenyésztési feladata lesz e terv szélesebb körű gyakorlati keresztül­vitele. Lótenyésztésünkkel e jelentés keretében nem kívánok részletesebben foglalkozni, mivel az földmívelés-közigazgatási szempontból nem tartozik feladatkörömbe. E célra a Földmívelésügyi Minisztérium Lótenyésztési Felügyelőséget állított fel. Tárgyalások folynak a Lótenyésztési Felügyelőséggel a közös csikólegelők létesítése érdekében, melyek ma még egészen kezdeti állapotban vannak. Külön meg kell emlékezni kisebb háziállatainkról is. Itt kívánom megjegyezni azt, hogy különösen kecsketartásunk mutat nagy számbeli emelkedést, olyannyira, hogy három darab kecskebaknak az állattenyésztési alapok részére való felvásárlását határoztuk el. Megyénk tanyavilága predesztinálja gazdáinknak a baromfitartás kifejlesztését, mely mindinkább élénkebb és élénkebb visszhangot vált ki gazdaközönségünk köré­ben. A minőségi tenyésztés az év második felében lényegesen ugrott. A megye terüle­tén a fehér parlagi tyúk, az emdeni lúd, a pekingi kacsa, a bronz pulyka és gyöngyös szerepel elismert fajtaként.... 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom