Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

szerűleg a lótenyésztés színvonalának emelését hátrányosan érinti. Emellett maga a csikókori felnevelés sem szakszerű, ami csikólegelők hiányában nem is lehet az soha. Szükséges volna tehát a vármegye területén legalább két csikólegelő létesítése, hozzáértő szakember felügyelete mellett. Zemplén vármegye lóállománya az összeírási adatok szerint 5885 db az 1946. évben. A legjobb lótenyésztő községek: Cigánd, Tiszakarád, Ricse (és Gesztely). EJ BAROMFITENYÉSZTÉS A megmaradt baromfiállományt, mely mennyiségileg már kezdett emelkedni, az újból fellépett pestis és kolera csaknem arra a számra apasztotta le, melyen egy évvel ezelőtt volt. Gátat vetett a további fejlődésnek az aszály okozta szemesterményhiány is. Tenyészirány tyúkféléknél: a magyar kendermagos. Ludakban: a magyar fehér. Sajnos a kínai hattyúlúd kényelmi szempontból erősen terjed, és ezáltal veszélyezteti a toll-, a hízottliba-kereskedelmi lehetőségeket éppúgy, mint a magyar lúd értékes gazdasági tulajdonságait. A pulykatenyésztés a vármegye területén egészen jelentéktelen szerepet játszik, holott a Bodrogköz erre is a legalkalmasabb terület volna. Kívánatosnak mutatkoznék Sárospatakon, Ricsén és Tokajon keltető központokat létesíteni, hogy a kisgazdák időben juthatnának naposcsibékhez. F) HÁZINYÚLTENYÉSZTÉS A vármegye területén az év folyamán a húshiány és a baromfivész következtében örvendetesen terjedni kezdett különösen a húsnyulak tenyésztése. Miután azonban a legtöbb gazda és városi tenyésztő az ehhez a tenyésztési ághoz elengedhetetlenül szükséges szakismerettel egyáltalán nem rendelkeztek, sok esetben vállalkozásuk kudarccal végződött, így a tenyésztők száma a múlt évihez viszonyítva alig mutat emelkedést. Ennek másik oka a nagyfokú takarmányhiány is. Az angóratenyészetek száma sem mutat jelentősebb emelkedést. G) KECSKETENYÉSZTÉS Kecsketenyésztéssel a vármegye területén főként a hegyaljai községek foglalkoznak. Különösen nagy és elég jó állomány van Tarcalon. A tenyésztők száma állandóan emelkedik. Sőt a színvonal is fokozatosan javul. Tenyészirány az egész vármegye területén a fehér kecske. Az apaállatok mindenhol magánosok tulajdonát képezik. Igen sok helyen a kondával együtt legeltetik, ami ugyan teljesen helytelen eljárás,, azonban a mostani súlyos gazdasági viszonyok következtében a kecskéknek a kondából való eltávolítása nagy nehézségekbe ütközne, és éppen a legszegényebb dolgozó