Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

2. Állami hitel folyósítása 1946. évben nem volt. Más törvényhatóság területérőf tenyészbika-felvásárlás nem történt. A törvényhatósági állattenyésztési alap által 1946. évben Svájcból importált 2 db telivér szimentáli, a vármegye területén 1 db telivér szimentáli és 42 db magyar tarka, összesen 46 db bika lett felvásárolva és a köztenyészetekbe kihelyezve. 3. A küllemi ellenőrzési munkálatok 1946. évben nem szüneteltek, sőt november hó 1-től kezdődően a tejhozam mennyiségének ellenőrzése is megindult. Műszerek hiányában a zsírhozam megállapítása lehetetlen, annál is inkább, mivel az egyesület anyagi fedezet hiányában műszereket beszerezni nem tud. Az ellenőrzési munkálatokat két főellenőr, két ellenőr és két ellenőrgyakornok látja el. Az 1946. évben 62 községben 2454 gazda 2557 db tehene állott az egyesület ellenőrzése alatt. Az állattenyésztő egyesület anyagi helyzete kedvezőtlen, mert a megállapított tagdíjak hiányosan folynak be. Egyes községek inkább kilépnek az ellenőrzésből, mint hogy a tagdíjakat fizessék. A szervezési munkálatok továbbra is folyamatban vannak. 4. Az állattenyésztési alap segélyezésére 1946. évben semmi anyagi támogatás nem történt. Az apaállatok beszerzésére fedezet nem volt. A kivetett tenyészállatdíjak befizetésével befolyt összeg értéke óráról órára romlott, s így annak nem volt vásárlóereje. A tenyésztő gazdák nem voltak hajlandók tenyészérett növendék bikáikat készpénzért eladni. Az apaállat-beszerzés 1946. év július havában vette kezdetét, amikor búzakötvényben történtek meg a vásárlások. A felvásárolt apaállatok vételára a forintba befizetett tenyészállatdíjakból és selejtezésre került apaállatok árából nyert kifizetést. 5. Megyei díjazások, kiállítások, pásztorjutalmazások nem történtek. 6. Tenyészállatok értékesítése 1946. év augusztus hó l-e után kezdődött, amikor a pénz értékálló lett. Főképpen azok a gazdák adtak el tenyészállatot, akiknek annyira kevés takarmány állt rendelkezésükre, hogy egy, esetleg két db állatot avval kiteleltettek volna. Főképpen az elnehezedett, már igázásra alkalmatlanná vált ökrök, meddő tehenek és üszőkben volt nagyobb kínálat. Vármegyénk területéről a Zsír- és Húshivatal 162 db szarvasmarhát vásárolt fel és szállított Budapest ellátására. 7. A köztenyésztés céljaira létesített és a háború alatt megrongálódott apaállatistállók kijavítása anyagi fedezet vagy építési anyag hiánya miatt nem volt lehetséges Az apaállatok ápolása kielégítő, ellenben azok takarmányozása abrak- és szálastakarmány-hiány miatt kifogásolható.