Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

Baromfi- és sertéstenyésztő községek szervezése megkezdődött. 1946. évben 9 juhtörzsnyáj alakult mintegy 400 db birkával. LÓTENYÉSZTÉS Lótenyésztésünket a mennyiségi veszteség mellett igen nagy mértékben sújtja a minőségi veszteség is. A lótenyésztés terén a legsürgősebb tennivaló volna a kancaállomány megfelelő apaállattal való ellátása. 1946. évben a lóállomány összesen 19 700 db, ebből 8300 db kanca, 750 db mén, 7000 db herélt, 2650 db két éven aluli vegyes ivarú csikó és 1000 db fél éven aluli csikó. A lóállomány létszáma az 1945. évi létszámhoz képest 26% emelkedést mutat, ami azt jelenti, hogy a vármegye területén 5300 db lóval van több, mint 1945-ben. • SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Az állattenyésztési alap tőkehiány miatt kevés tenyészbikát tudott bevásárolni, s a gazdasági felügyelőség a tenyészállathiányokat magántenyésztőknek adott ideiglenes tenyészigazolvánnyal engedélyezett tenyészbikákkal pótolta. 1946. évben az állattenyésztési alap 22 db tenyészbikát vásárolt, melyek közül 1 db svájci importbika volt. Szarvasmarha-állományunk 1946-ban 41000 db volt. A szarvasmarha-állomány száma az 1945. évvel szemben 27% emelkedést mutat, ami azt jelenti, hogy az állomány 11000 db szarvasmarhával több, mint 1945-ben volt. Tenyészbikahiány az egész vármegye területén 120 db. SERTÉSTENYÉSZTÉS Sertéstenyésztés terén nagy minőségű visszaesés volt tapasztalható. A megfelelő apaállathiány miatt a sertésállományban nagymérvű keresztezés történt, ami a tenyésztési színvonalat nagymértékben lerontotta. Úgyszólván alig lehet találni a vármegye területén tisztavérű sertésállományt. A tenyészkanok felfrissítése jobbára cserék útján történt. A sertéstenyésztés terén a legsürgősebb teendő volna a közületeket megfelelő tisztavérű apaállatokkal ellátni. A sertésállomány 1946. évben 57 000 db volt. 1945. évvel szemben 58% szaporodás mutatkozott, ami azt jelenti, hogy 1946ban 33 000 sertéssel több volt a vármegyében, mint 1945-ben. Tenyészkanszükséglet mintegy 150 db. JUHTENYÉSZTÉS A juhállományt ért óriási veszteség csak hosszú esztendők gondos munkájával pótolható. A törzsnyájak létesítésével és a juhakció fokozásával fog kelleni a juhállományt sok esztendőn keresztül a békebeli létszámra emelni. 1946. évben a juh-