Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

nagyon száraz időjárás miatt a zöldtakarmány etetését, valamint a legelőre való kihajtást csak nagyon későn lehetett megkezdeni. Az állattenyésztés alapját képező szálastakarmány-termés az időjárás mostohasága miatt gyenge termést adott. A lucernások, lóherések, valamint a rétek a nagyfokú száraz időjárás következtében fejlődésükben teljesen visszamaradtak, s így kaszálásuk oly szomorú eredménnyel zárult, amire hosszú évek óta nem volt példa. Hozzájárult még az orosz hadsereg részére történő nagyfokú szénaleadás is, valamint az ún. hansági terület nagy részének bombázó gyakorlótér céljára való igénybevétel következtében kaszálás szempontjából azok kiesése. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a gyökérgumós növények hozama is kevés volt, mivel a répafélék csak többszöri vetés után, s akkor is csak hiányosan keltek a szárazság és vetőmaghiány következtében. Az állattenyésztés súlyos helyzetéhez hozzájárult az abraktakarmány-hiány is, mely részben az aszály miatti rossz termés, részben pedig a gabonafélék magjának erősebb kiőrlése folytán mutatkozó kevesebb korpamennyiség következtében állott elő. Az ősz folyamán a gazdáknak juttatott olajpogácsa, illetőleg extrahált darafélék némileg enyhítették az abraktakarmány[hiányt]. A vármegye és Győr szab. kir. város állatállományának 1946. évi számszerű alakulását, összevetve az utolsó öt év adataival, az alábbi kimutatás tünteti fel: Állatfaj megnevezése Állatállomány Állatfaj megnevezése 1942 1943 1944 1945 1946 Állatfaj megnevezése évben Szarvasmarha 79 264 81 798 80 065 29 749 37 245 Ló 22 408 20 001 19 839 7 356 12 709 Sertés 130 943 91 964 84 883 37 137 44 831 Juh 9 360 8 353 9 497 I 274 1 539 Kecske 3 609 2 332 2 565 1 372 1 952 Szamár 134 108 152 í 14 122 Öszvér 18 14 4 4 24 Miként a fenti kimutatásban látható, az állatállomány összes fajtája az utolsó évvel összevetve emelkedést mutat. Az emelkedés az év második felében mutatkozott erősebb ütemben, amikor is az állatleadások beszüntetésével a gazdák tenyésztési kedve erős javulást mutat. Az állatállomány létszámbeli emelkedése, annak súlyhoz viszonyított aránya fordított, éppen a szárazság következtében előállott szálastakarmány- és abrakhiány miatt a meglevő állatállomány mindenütt igen gyenge kondícióban van. A fentiekben vázolt kimutatásban szereplő állatállományból 19 589 db tehén és másfél éven felüli üsző, valamint 8953 db koca van köztenyésztésben. A vármegye területén 226 db bika, valamint 135 db kan szolgálja a köztenyésztés érdekeit, melyek közül mintegy 90%ban a Vármegyei állattenyésztési alap tulajdonát képezi. 1 db bikára 85 db tehén..