Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A sertéstenyésztésnek, tekintettel a nagyobb gazdaságok megszűntére, igen nagy jelentősége van és a sertéstenyésztésnek újjászervezése, számbeli szaporítása és minőségi fejlesztése szempontjából a gazdasági felügyelőség saját hatáskörében igyekszik odahatni, hogy a népies sertéstenyésztésünk emelése érdekében szorgalmazza a lehetőség szerint egy időpontra szorítkozott búgatást, valamint a sertéspestis elleni sikeres védőoltás bevezetését. A sertéstenyésztés fent közölt újjászervezése és az állomány pótlási lehetősége nagyobb mint a szarvasmarhánál és a lónál, mert a sertés nagyobb szaporaságú és gyorsabban fejlődő, éppen ezen képessége írja elő a sertéstenyésztés fokozott jelentőségét napjainkban. Az 1945. évi őszi apaállat-vizsgálatok eredményeit tekintve megállapítható, hogy a jó minőségű tenyészkanokban hiány van. A mutatkozó kanhiány azonban csak látszólagos, mint hogy egyes kisebb gazdaságok saját kocáik befedeztetésére tartanak saját kanokat, azonban ezeket az apaállat-vizsgálatokra nem vezetik elő, minthogy a búgatási idény befejezése után hízóanyagként értékesítik. A Csongrád vármegyei és a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztő Egyesület az ellenőrzési tevékenységét a sertésekre is bevezette, úgyhogy ez idő szerint a jó minőségű állománynak felvétele és előkészítő munkálatai vannak folyamatban. A gazdasági felügyelőség igen nagy súlyt helyez a sertéstörzskönyvelés és ellenőrzés kiterjesztésére, miután a mangalica sertés tenyésztésének lehetőségei adva vannak. JUHTENYÉSZTÉS A juhtenyésztés úgy Csongrád vármegyében, mint Hódmezővásárhely thj. város területén a vármegye és a város természeti adottsága következtében igen nagy jelentőséggel bír. Mindkét helyen ugyanis igen nagy területű juhlegelők vannak, amelyek elsősorban és legtökéletesebben csak a juhtartással hasznosíthatók. A hadi események következtében azonban a juhállomány is a békebeli állatlétszámnak 30%-ára csökkent. Általában a fésűsgyapjas juhok vannak elterjedve, azonban igen sok kisgazdaságban racka juhokat is találhatunk. A cigáját Hódmezővásárhelyen tenyésztik. A juhászatok kettős irányúak. A gyapjútermelés mellett, ugyanis mondhatni, rendszeres a juhoknak a fejese is és éppen ennek a kettős irányzatnak köszönhető, hogy a juhászat a gazdasági felügyelőség működése területén a legmostohább viszonyok következtében is fennmaradhatott, mert a juhtejből készült gomolya vagy sajt, mint népélelmezési cikk, igen fontos jövedelmi forrás volt a gyenge minőségű szántóval és legelőterülettel rendelkező gazdaságoknak. Juhállományunk fejlesztése érdekében legfontosabb a jövőben a jó minőségű kosoknak beszerzése.