Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A juhállomány igen jelentős megfogyatkozása megköveteli, hogy a juhbetegségek, így különösen a juhhimlő és a juhrühösség ellen minden rendelkezésre álló módon védekezzünk. A juhok rühössége elleni védekezést megkönnyíti az, hogy újabban egy megfelelő gyógyszer, a Tetocid áll rendelkezésre, amellyel a legtöbb esetben már egyszeri fü­rösztéssel meg lehet gyógyítani a betegeket. A Tetocid nevű gyógyszert az Arzola Vegyészeti Kft. (Budapest, Madách sugárút 12. sz.) gyártja. A sertéspestis egyes vidékeken ismét nagy hevességgel pusztít, ami arra vezethető vissza, hogy az oltóanyag nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre. Erre való tekin­tettel különös súlyt kell vetni egyrészt arra, hogy a betegségeket sertések húsával ne terjesszék, másrészt arra, hogy ott, ahol a betegség fellépett, a sertések közlegelőre haj­tása idejekorán betiltassék, s ilyen módon a betegség legfőbb forrásai elzárassanak. Ezzel kapcsolatban felhívom figyelmét az 1944. évi augusztus hó 16-án kiadott 262000/ 1944. FM sz. körrendeletre. 2 A sertéspestis elleni szérum termelésében mutatkozó nehézségek mielőbbi elhárí­tása érdekében minden egyes állatorvosnak buzgó szervező munkával oda kell hatni, hogy az oltóanyag-termelés céljaira mielőbb minél nagyobb számú sertés álljon ren­delkezésre. Hazánk megfogyatkozott sertésállományát legjobban a fertőző sertésbénulás veszé­lyezteti. Az elmúlt év végéig sikerült megakadályozni, hogy az egyedül fertőzött Mura­vidékről a ragályanygot az ország más részeibe széthurcolják. Az elmúlt félévben a háborús körülmények megnehezítették a hatósági intézkedéseket alkalmazni, s lehe­tővé vált a ragály anyag széthurcolása. Az eddig beérkezett jelentések arra engednek következtetni, hogy az ország sertés­állományára ezen legveszedelmesebb betegségeket a fertőzött vidékről több, távol fekvő helyre széthurcolták. Nyomatékosan felhívom Címed figyelmét ezen betegség elleni védekezés rendkívüli fontosságára, és egyben utasítom, hogy a betegség vagy annak gyanúja esetében elren­delt intézkedések betartását a legszigorúbban ellenőrizze és a ragályanyag széthurco­lásának megakadályozására minden lehetőt kövessen el. A legnagyobb gondot kell fordítani a beteg, a beteggyanús és a fertőzésgyanús állatoktól származó trágyának, trágyalének — mint a betegség leggyakoribb terjesztőjének — ártalmatlanná tételére. Ez legegyszerűbben a trágya azonnali alászántásával vagy füllesztésével érhető el. Ha beteg vagy betegségre gyanús állat kerül levágásra, a vágásokat minden esetben ellenőrizni [kell] és különösen ügyelni arra, hogy a levágott állat a koponyaüreg és gerinccsatorna felnyitása nélkül kerüljön feldolgozásra, továbbá, hogy az agy- és gerincvelő csontos burkostul, valamint a hasür[egi] szervek feltétlenül megsemmi­síttessenek, a hús, a húskészítmények pedig csak főzés után kerüljenek felhasználásra. Minthogy a fertőtlenítésnél egyedül hatásos klór és formalin jelenleg nem szerezhető be, a fertőtlenítésre forró lúgot kell használni. Amennyiben a szóban forgó betegségeket Vas és Zala vármegyén kívül állapítaná meg, ezt az állategészségügyi főosztálynak a legrövidebb úton azonnal jelentse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom