Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

még a pásztorbérek sincsenek biztosítva, és az adóbefizetések sem folynak be a község pénztárába, mert nincs a közület részéről végrehajtó szerv. Addig, amíg a legelőilletőségi jogok kérdésében intézkedés nincs, addig a legelőgazdálkodás sem terelődhet helyes irányba. A legeltető közületek egy nagy része a háború által okozott károk (mint épületek, hidak elpusztulása, repülőgép-fedezékek és sáncok építése, valamint apaállatok elpusztulása stb.) helyrehozatalával voltak elfoglalva. A fenti károk közül legelsősorban az apaállatok pótlását tűzte ki legelsőrendű feladatnak a közületek vezetősége, amit saját anyagi áldozataik árán végre is hajtottak. A gyom, tövis és bokrok irtására az anyagi károk helyrehozatala után a legtöbb legeltető közületnél már nem volt anyagi fedezet, de nem volt munkaerő sem az egyéb közmunkákra történő igénybevétel miatt. A hároméves terv keretében az ősz folyamán az őcsényi legeltetési társulat (repülőgép-fedezékkel és géproncsokkal fedett) legelőjére és a nagydorogi földmívesszövetkezet legelőjére készült el — az Országos Zöldmező Szövetség közreműködésével — a legelőjavítási terv és költségvetés. A repülőgép-fedezékek elbontása a jövő év tavaszán kezdetét veheti, mert a Szövetség utánjárása révén az orosz katonai parancsnokság megengedte azoknak szétbontását. . 1 2. A számadások és költségvetések az 1947. évről 3, illetve 10 legeltetési társulattól érkezett be, ezenkívül az 1946. évről zárszámadást és költségvetést együttesen 11 társulat terjesztett be a közigazgatási bizottsághoz. A társulatok 1940. évtől kezdve alig terjesztettek be költségvetési zárszámadást. 3. A legelők teherbíró képessége ez évben sem mutat javulást, mert a karbantartási munkálatok céljára csak a legminimálisabb, vagy egyáltalán semmi összeget sem fordítottak, munkát is csak igen keveset. A legelők használata általában rendszertelen. A legelők teherbírása a legelőjavítási munkálatok, főként a trágyázás, a fektetéses trágyázás elmulasztása miatt most már évek óta csökkent. Egyes társulatoknál az indokolatlan fakitermelés jelei mutatkoznak. Legelőfásítás egy legelőnél sem történt. Fásításra csak a jövő évben kerül sor, a hároméves legelőjavítási terv kapcsán, a fentebb említett két legelőnél, melyeknél a fásítás a tervbe fel is van véve. Egy társulat (bedegkéri) tett ugyan lépéseket, illetőleg facsemete juttatása iránt kérelmet nyújtott be a felügyelőséghez, azonban a legelőjének hálózatos befásítására csak a folyamatban levő, illetőleg jövő év tavaszán újra meginduló hároméves legelőjavítási tervvel kapcsolatban valósulhat meg. 4. Legelőfel újítás a vármegye egy járásában sem volt. 5. A vármegye legelőjének talajminősége az alábbiak szerint jellemezhető. A dombóvári járás legelői dombos fekvésűek és 60—70%-a középkötött agyagtalaj, 30'%-a pedig homokos feltalajú, középkötött altalajjal.