Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

Bihar vármegye legelőjének mintegy 35—40%-a szikes, és így az 1947. évi száraz időjárás fokozottabb mértékben járul azok teljes kisüléséhez, úgyhogy május végén, június elején ezeken a legelőkön a jószág már nemigen talált megélhetést. Általában véve a legelők állapota az egész vármegyében igen szomorú. A gyomosodás ellen a legelő tulajdonosai, a gazdasági felügyelőség többszöri nyomatékos figyelmeztetése ellenére, semmi intézkedést nem tettek. A legelők nemes fűállománya teljesen kiveszőben van, és igen nagy szükség volna azok felújítására. Az anyagi lehetőség azonban erre nincsen meg, és csak úgy lehetne a legelőket egyelőre megfelelő karban tartani, ha a gyomirtást az eddiginél fokozottabb mértékben lelkiismeretesen végeznék el. Igen ajánlatos volna a pásztorok részére legeltetési és gyomirtási tanfolyamokat tartani, melyeket esetleg a zöldmező szövetség saját költségére rendezne meg. A baj az, hogy a pásztorok a falu legelesettebbjeiből, és sokszor jellemileg is gyenge elemek közül kerülnek ki, és az ilyen embereket kordában tartani meglehetősen nehéz. Horváth Pál áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 198 Hódmezővásárhely, 1948. (h. n.) A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Csanád vármegye területén a közös- és közlegelők összes területe 16 976 kat. hold, ami az összes szántónak 5,3%-a. A rétterület pedig nyilvántartásunk szerint 3711 kat. hold, ami a szántóterületnek 1,1%-a. 1947. évben a legeltetési érdekeltségek, sem pedig a közlegelők vezetősége legelők ápolási és javítási munkálataival egyáltalán nem törődött, úgyhogy a vármegyében levő köz- és közös legelők elhanyagoltak és elgyomosodtak. Különösen az iglicetövis szaporodott el egyes legelőkön oly mértékben, hogy azoknak az irtása csak a legelők felszántásával biztosítható. 1947. év folyamán visszagyepesítés nem történt, legelőszemléket a járási gazdasági felügyelők az 1947. év szeptember, október hónapokban tartották meg. Legsürgősebb teendő a szakaszos legeltetés bevezetése, külön a juh- és sertésterületek kijelölése, továbbá a fektetéses trágyázással a legelő elvont táperejének az utánpótlása.