Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS
héntulajdonosoknál, és az alacsonyabb fűbért fizető tehéntulajdonosokat igyekeznek a legelőkről kiszorítani azok a tehéntulajdonosok, akik más legelőn magasabb fűbért fizetnek. A legeltetési társulati tagok legelsősorban tagjaikat biztosítják, hogy jószágaik legelőt kapjanak, az üresen maradt legelőt a társulatnál szokásos fűbérnél jóval magasabban adják ki, ugyanígy van a földművesszövetkezeteknél is. A vármegyei gazdasági felügyelőség a mai nehéz körülmények között is kötelezi a járási gazdasági felügyelőket, hogy az elhanyagolt legelőkről legelőjavítási munkatervet és költségvetést készítsenek el. Az így elkészített javítási munkatervet előbb a rendes havi felügyelői értekezleten letárgyalja, észrevételeivel az illetékes járási felügyelővel átdolgoztatja, és úgy adja ki a legeltetési társulatok közgyűlésének letárgyaltatás végett. A fegyelem meglazulásával a szakaszban való legeltetés, fektetéses trágyázás nem vihető keresztül. A legelőkről a nagy gondossággal elkészített karámokat mind elhordták. A védő fasorokat kivágták, a befásított legelőkön oly nagymérvű a falopás r hogy a legeltetési társulatok tömegesen fordulnak az erdőfelügyelőséghez, hogy a fakitermelésre engedélyt kaphassanak. Az erdőfelügyelőség minden esetben megkéri a felügyelőség szakvéleményét. A felügyelőség a körülményeket figyelembevéve hozzájárul a fa kitermeléséhez, de kötelezi a legeltetési társulatot, hogy a legeltetési társulat választmányával árszabálytervet készíttessen és azt az állami erdőfelügyelőségnek felülvizsgálás végett küldje meg, a felülvizsgált árszabálytervet a közgyűléssel tárgyaltassa le és a közgyűlési határozatot a gazdasági albizottsághoz terjessze be. A kihajtás előtt a járási gazdasági felügyelők a községi elöljáróságokkal karöltve igyekeztek a legszükségesebb legelőjavítási munkálatokat elvégeztetni, kiszállásaik alkalmával egész éven át ellenőrzik a gyomirtást, a szakaszos legeltetést és a delelést. Fásítások az elmúlt évben igen kis mértékben voltak. Szegélyfásításokra legnagyobbrészt az akác, kanadai nyár, míg erdősítésekre kizárólag az akác lett igénybevéve. Legelőkataszter a járási gazdasági felügyelőknél a háborús események következtében megsemmisült, a felügyelőségen levő kataszter hiányos és annak új felfektetése szükséges. Tekintettel arra, hogy most már a vármegye minden járásában van járási gazdasági felügyelő, az év folyamán a legelőnyilvántartási lapok felfektetésére sor kerül. Az elmúlt esztendőben Szabolcs vármegyében legelőverseny nem volt. Az elmúlt évben Büdszentmihály községben volt zöídmezőgazdasági és pásztorképző tanfolyam. Ezen a tanfolyamon úgy a dadái alsó járás községeinek, mint a szomszédos községek legelőtulajdonosi érdekeltségek megbízottai részt vettek. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 Az 1946. október 29-én a vármegyei gazdasági felügyelőségek részére kiadott 146 450/1946. FM IX. 2. sz. utasítás a földművesszövetkezetek vagyonállagainak, termelési tevékenységének ellenőrzését szabályozta. Az utasítás 7. pontja szerint: azokban a községekben, ahol legeltetési társulat már működött, a földreform során igénybe vett legelőket a földművesszövetkezetnek kellett juttatni, kivéve, ha azokat igénybevétel előtt már a község haszonbérelte.
