Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

sulat miniszteri biztosi ellenőrzése további fenntartása szükséges. A legelők teherbírása számosállatonként 1660—2400 Q-öl között mozog. A legelők előírás szerinti használatára és karbantartására sajnálatosan kevés gondot fordítottak. A kézi erő és egyéb irányú közmunkákra történt igénybevétel a hivatalos jelentés szerint eredménytelen. A legelőkön történt háborús károk mindenütt rendezést nyertek. A rendszeresített legelőszemléken a gyomirtás sürgős és haladéktalan elrendelése vált szükségessé. A legelők feljavítása és a gyomirtás tavaszi elrendelése feltétlenül szükséges, és úgy az alispán, mint a főispán által kibocsátott rendeletekkel ez nyomatékosan minden községi elöljárósággal közöltetett. 3. Legelőfel újítás az év folyamán nem történt. 4. A legelők a déli részeken sík, a megye északi és nyugati részein dombos fekvésűek és hegyoldalak. Talajuk túlnyomó részben középkötött vályog vagy agyagtalaj, a mezőcsáti járás nagy kiterjedésű legelőinek 30%-a szikes talajú. A hegyvidéki legelők nagy része erdőirtásból átalakított legelők. 1946-ban a legelők minősége nem javult, inkább visszaesés észlelhető. 5. Trágyázás nem történt. A fektetéses trágyázásra vonatkozó rendeleteknek általában nem tettek eleget, de sok községben a gyakori utasítások és szaktanácsok alapján igyekeztek azoknak eleget tenni. A vármegyének legeltetési szabályrendelete nincsen. 6. A legelők karbantartására, fektetéses trágyázására, gyomnövények kötelező irtására általam kiadott rendeletet úgy a főispán, mint az alispán az összes járási és községi elöljáróságoknak megküldte a legelőérdekeltségeknél való végrehajtás végett. Ugyancsak felhívás adatott ki az apaállatok kezelése, gondozása és használata tárgyában is; 7. Kedvezményes áru fűmag nem osztatott ki. 8. Legelőverseny a vármegyében nem volt. 9. A legelőérdekeltségek vezetői tanfolyamon nem voltak. 10. Pásztorjutalmazás nem volt. 11. Fakitermelési engedélyt Domaháza és Sajóvelezd község birtokossági legeltetési társulata kértek. A kitermelt fa árát apaállatok beszerzésére és leg. javításra fordítják. 12. A szántóföldi takarmánytermelés a nagy aszálykár miatt igen gyenge volt. A Zöldmező Szövetség a földmező-gazdálkodás terén és a szántóföldi takarmánytermelés előmozdítása tekintetében a vármegye területén működést nem fejtett ki. 13. A rétterületek gyenge minőségűek. Túlnyomó része sasos, savanyú szénát terem. A Sajó menti rétek talaja mély rétegű vályog, ezeknek hozama úgy mennyiségileg, mint minőségileg kielégítő. A rétek ápolása háttérbe szorult a szántóföldi termelés miatt. A rétek hozama a nagy szárazság miatt igen gyenge volt. 14. Fűmagtermelés nem volt a megyében. Kováts Albert m. áll. gazdasági felügyelőség vezetője