Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

lyen a legelőn levő víz elvezetése is gondot okoz. Célszerű lenne az érdekelt ármentesítő társulatokat felhívni, hogy a vízlevezető árkok elkészítésénél, karbantartásánál, valamint a víz szivattyúzási munkálatainál a legelők érdekeit fokozatosabb mértékben vegyék figyelembe. Dr. Dombos Kálmán áll. gazd. felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 191 Berettyóújfalu, 1947. március 1. A BIHAR VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE •i i Csonka Bihar vármegye az alábbi rét- és legelőterületeket tartja nyilván: Rétterülete 24 464 kat. hold Legelőterülete 77 674 kat. hold Mindkét terület összesen: 102 138 kat. holdat tesz ki, ami az egész vármegye területéhez viszonyítva 21,2%. A legeltetési társulatok, ahol nagyobb legelőterületek vannak, mindenütt megalakultak és működnek. A leg. társulatok zárszámadásait járási gazd. felügyelők felülvizsgálták, és megállapították, hogy azok különösen a forint bevezetése óta kezdenek egyensúlyba lenni. Több leg. társulatnál megtörtént, hogy nyomtatvány hiányában zárszámadásaikat nem tudták elkészíteni, az ilyen társulatok utasíttattak a zárszámadás legsürgősebb elkészítésére. A vármegye legelőinek mintegy 70%-a szikes terület, jó részben birkalegelő. A legelők karbantartására az infláció miatt semmi gondot nem fordítottak, legelőjavítási terveket, valamint legelőjavításokat sem végeztek a leg. társulatok. A meglevő legelőterületek bőségesen elegendők a számban megcsökkent jószágállományunk részére. Újabb gyepesítés nem történt. Legelő fásítását egyetlenegy járásban sem eszközölték. Legelőszemléket a járási felügyelők alkalmi kiszállásaik során tartottak, ahol bizony súlyos mulasztási hibákat állapítottak meg, hiába utasították a leg. társulatok vezetőit, azok az adott utasításokat nem hajtották végre. Az ezelőtt szokásban volt pásztorjutalmazások az 1946. évben elmaradtak. Legelőfelújítások a vármegye legelőterületein nem fordultak elő az 1946-os évben. A legelők az aszály következtében már június közepére kisültek, és a szokásos őszi kizöldülés is elmaradt a nagy szárazság következtében. A kihajtott állatok csak éhen járkáltak június közepétől a legelőkön. Megkaszálni a legelőt sehol sem lehetett.