Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

A VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEI A RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS 1946. ÉVI HELYZETÉRŐL • 189 Szikszó, 1947. március 10. AZ ABAÚJ VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Abaúj vármegyében összesen 17 677 kat. hold rét és 26 238 kat. hold legelő van. Járásonként a területek a következőképpen oszlanak meg: Rét Legelő Járás Járás kat. hold Abaújszántói 2 165 4 412 Bódvaszilasi 4 519 5 406 Encsi 4013 6912 Gönci 3 419 5 088 Szikszói 3 561 4 420 Összesen 17 677 26 238 I A rétek 98%-ban magántulajdonban vannak, csupán 2%-uk van legeltetési társulati tulajdonban. A legelőkből 21 000 kat. hold van legeltetési társulati tulajdonban s a fennmaradó terület a közbirtokosságok

1 tulajdonát, illetve csekély %-a a magánosok birtoka, 1400 kat. hold. A vármegye rétterülete a szántóterülethez viszonyítva 12,6%. A legelő területe a szántóhoz viszonyítva 18,2%. A rétek hozama a nagy szárazság következtében nagyon csekély volt. A legelőké hasonlóképpen. Bár az állatállomány növekedett, de a szárazság következtében az állatokat a legelő nem tudta eltartani, s a gazda kénytelen volt megválni dédelgetett állataitól. A legelők rossz hozamát nagyban befolyásolta a legelőkkel való nemtörődömség A legtöbb legelő annyira elgyomosodott, hogy fel kellene törni és újra gyepesíteni. A gyomirtásra, fásításra több szigorú rendelet lett kiadva alispáni, valamint vármegyei gazdasági felügyelői úton, de a végrehajtás csekély helyen történt meg. A legelőkön levő háborús károk (futóárok, aknatölcsér, tankcsapda stb.) a legtöbb helyen közmunkával lett betemetve, de a munkálatok nem tökéletesek, mindenütt a