Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS
188 Budapest, 1946. augusztus 17. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER ÁTIRATA AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI MINISZTERHEZ A LEGELŐK FELJAVÍTÁSA ÜGYÉBEN ' .A,Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kamara az Országos Mezőgazdasági Kamara útján erőterjesztést tett hozzám a köz- és közös legelők karba hozására. Az ország 1 700 000 kat. hold kiterjedésű legelőinek több mint 75%-a köz- és közös legelő. Ennek az ország állattenyésztése szempontjából nélkülözhetetlen területnek nagy része annyira gondozatlan és a háborús igénybevételek következtében annyira megrongálódott, hogy állatok legeltetésére sok helyütt alig használható. ^ Ez a körülmény annál is inkább súlyosan érinti állattenyésztésünket, mert a teljes egészében kisgazdák kezén levő állatállomány nyári takarmányszükségletét általában április közepétől októberig, tehát évenként 6 hónapon keresztül úgyszólván teljes egészében a legelőnek kell biztosítani, annál is inkább, mert a szántóföldi szálastakarmánytermő-területek növelése vetőmag hiányában ez idő szerint alig lehetséges. Mivel a legelők képezik állattenyésztésünk fenntartásának és fejlesztésének alapjait, ezért karba hozásukat elsőrendű feladatnak kell tekinteni. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a köz- és közöslegelő-érdekeltségek a karbahozási munkákat önerejükből elvégezni, illetve elvégeztetni anyagi fedezet hiányban nem tudják, részükre hathatós segítséget kell nyújtani. A segítésnek legmegfelelőbb módja az volna, ha a legelőkarbahozási munkák az újjáépítési közmunka-kötelezettség szabályozása tárgyában kiadott 4000/1945. ME sz. rendelet 1 alapján igénybe vehető és a kérdéses legelőérdekeltség helyén lakó, közmunkára kötelezettek ingyen rendelkezésre bocsátott munkájával végeztetnének el. A kamara beadványa szerint a közmunkára kötelezettek legelőkarbahozási munkák elvégzésére való felhasználásának különösebb akadálya nem látszik fennforogni, mert a falvakban útépítésen kívül más közmunkaalkalom nemigen fordul elő és így a közmunkára kötelezettek az újjáépítésben nincsenek megfelelően kihasználva. A köz- és közös legelőkön elvégzendő karbahozási munkákat az általam jóváhagyott legelőjavítási munkatervek tartalmazzák, ahol ilyenek nincsenek, ott a végrehajtandó munkákat a vármegyei m. áll. gazdasági felügyelőségek, illetve az illetékes járási m. áll. gazdasági felügyelők állapítanák meg. A karbahozási munkák közül elsősorban a háborús események következtében keletkezett károk helyrehozatalával kapcsolatos munkákat kell elvégezni. Ilyen munkák volnának: lövészárkok, tankcsapdák, futóárkok, bomba- és gránáttölcsérek betemetése és eíegyengetése; a repülőtérré, tüzérségi és bombázó gyakorlótérré alakított legelők eredeti állapotukba való visszaállítása, általában a háború következtében előállott talaj- és gyepsérülések helyrehozatala; továbbá a legelők határárkainak és vízlevezető árkainak kitakarítása, a
