Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

161 Veszprém, 1945. május 30. A VESZPRÉM VÁRMEGYEI HEGYKÖZSÉGI TANÁCS JELENTÉSE A SZŐLŐK HELYZETÉRŐL A szőlők mindenütt jól teleltek és korán fakadtak. A betakart szőlők nyitása és a szőlőmetszés a szőlők több mint fele részében, főként munkáshiány miatt vontatottan indult és későn fejeztetett be. Azok a gazdák — kevesen —, akiknek arra módjuk volt, az első permetezést májusban elvégezték. A szőlők fejlődése idáig egészséges és erőteljes volt, a melegebb vidékeken a szőlővirágzás megindult. Peronoszpóra-fertőzés április végéig sehol nem volt észlelhető, a májusi.esőzések következtében helyenként kismértékben fellépett. Sok pincéből a bort hordóstól vitte el a harcoló katonaság, ezért a szüret alkalmával helyenként nagy hordóhiány lesz. Igen sok a megrongált és javításra váró hordó is. A Földmívelésügyi Minisztérium által kiutalt rézgálic ez ideig még nem juthatott a szőlősgazdákhoz, mivel a rendelet szerint annak vasúton való megérkezését várták. Azt az értesítést, hogy rézgálicért Budafokra kell menni, május hó 24-én kaptam kézhez. A szőlőkben a kapálási munkák napszámbére 50—60 pengő, a permetezési munkák napszámbére pedig 60—80 pengő között ingadozik. A munkások helyenként még bormegváltási pénzt is kapnak. A munkásviszonyok jelenleg is rosszak, a szőlőgazdák nagy munkáshiánnyal küzdenek. Demjén Márton s. k. tanácsi titkár Másolat. — UMKL FM Term. Főo. 1945—43—20 340. A községek, városok határában fekvő szőlők és gyümölcsösök tulajdonosaiból alakult kényszertársulásokat nevezték hegyközségeknek, amelyek a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás fejlesztését és az ehhez fűződő közös érdekeket voltak hivatva védeni és elősegíteni. A hegyközségek feladata volt még a szőlők és gyümölcsösök védelme, a kártevők elleni védekezés, a telepítés ellenőrzése, a borhamisítások megakadályozása.