Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

III. GÉPESÍTÉS

Az őszi szántási munkálatok végzését megkönnyítette a különböző részletekben kiutalásra került szántási hitel. A szántási hitel folyósításának mindazokon a helyeken, ahol az OFI, illetve annak bankmegbízottja folyósította, akadálya nem volt és a pénz folyósítása simán és zökkenésmentesen megtörtént. Azon községekben azonban, ahol az OKH bonyolította le a hitel folyósítását, úgyszólván mindenütt fennakadás volt, amennyiben a szántatok az aláírt kötelezvény bemutatása után sok esetben még 3—4 hétre sem jutottak pénzhez. A mezőgazdasági üzemanyagnak jegy alapján való kiszolgáltatása kisebb hibákat eltekintve bevált. Az üzemanyag felhasználásának ellenőrzése ilyen formában keresztülvihető, azonban ez a munka olyan többletmunkát jelent a járási gazdasági felügyelőkre, amelyet külön díjazás nélkül méltánytalan kívánni tőlük. Fenti sérelmünknek már több ízben hangot adtunk. Az egész év folyamán igen sok vitának képezte alapját a telephelyükről elszállított traktorok és mezőgazdasági gépek tulajdonjogi kérdésének rendezetlen volta. Feltétlenül szükség volt ezen a téren az általános rendezésre, amely azonban csak most, az 1947. évben következett be.

2 Mint fentebb említettem már, talán soha sem volt olyan szükség a gépnek a mezőgazdaság szolgálatába való állítására, mint éppen most, amikor az újonnan született kisüzemi termelőtestek képtelenek arra, hogy igásállatot tartsanak, így tehát az igaerőt gépi erővel kell pótolniok. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége — különös tekintettel mezőgazdasági termeivények alacsony voltára — egészen minimális, a gépi erőt azonban csak úgy tudjuk felhasználni, ha annak költségei igazodnak a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségéhez. Addig azonban, amíg a mezőgazdasági termeivények ára számszerű összegben a háború előtti és a háború alatti árszinten mozog, viszont a gépi felszerelések, alkatrészek, javítási anyagok ára 4—5, sőt sok esetben tízszerese a háború előtti áraknak, a gépnek a mezőgazdasági termelés szolgálatába való tartósabb ideig tartó beállítása szinte lehetetlen. Feltétlenül szükség van arra, hogy a mezőgazdasági gépgyártás megindulásával előállítandó gépek mielőbb a mezőgazdaságba kerüljenek, vagy a szövetkezetek, vagypedig az állami gépszolgálat tulajdonaként, amelyek azután központi irányítás mellett biztosítanák az újonnan földhözjuttatottak talajművelését. Ennek kiegészítéseként természetesen elengedhetetlen szükségesség a vármegye területén felállítandó (esetleg több helyen) korszerűen berendezett és megfelelő megbízható szakemberekkel ellátott traktor-, illetve gépjavító állomásoknak a megszervezése. Dr. Dombos Kálmán m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 Ezenkívül a megyében nyilvántartottak még 551 arató- és 639 cséplőgépet üzemképes állapotban. 2 A8130/1946. ME sz.rendelet végrehajtási utasításaként 1947. január 15-énmegjelent 90 010/1947. FM sz. rendeletre utal, amely igen kimerítően rendezte a mezőgazdasági traktorok tulajdonjogi kér-