Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

árpa, rozs és korai vetésű búzák általában buják, jól fejlődnek. A késői vetésű búzák egyenletesen kikeltek, de fejlődésükben a beálló fagyok megakasztották őket. A korai vetésű rozsokban Kocs, Tárkány határában és környékén a gabonafutrinka, Ács község határában pedig a vetési bagolypille, a tatai járás egyes részein pedig a korai búzákban a drótféreg okozott kisebb területeken néhány %-os kárt. Az őszi vetőmagszükséglet biztosítására a minőségi vetőmagakció keretében kiosztást nyert J. oszt. búzavetőmag 2538 q, I. oszt. rozsvetőmag 472 q, ősziárpa-vetőmag 114 q szerződéses termelés keretében. Szerződés nélkül kiosztatott II. oszt. minőségi búzavetőmag 740 q, rozsvetőmag 33 q. Az ínséges vetőmagakció keretében kiosztatott 1467 q búza, 263 q rozs. A Felvidékről áttelepítettek részére kiosztatott 255 q búza és 11 q rozs. Az egész vármegye területén megkezdtük a jövő gazdasági évre a napraforgó kötelező és szerződéses termelésének szervezését. Kézzel írt jegyzőkönyv. — KmL Komárom—Esztergom vm. Közgy. jkv. 1948. Az alispáni jelentés még az alábbi kérdésekkel foglalkozik: pénzügy, közegészségügy, tanügy, közellátás, ipar, személyzeti kérdések. A jegyzőkönyvet Vitái József fölevéltárnok vezette. 1 Az 1948. május 29-i alispáni jelentés szerint a vármegyében vetőmag céljára és a minőségi termelés fokozására a tavasz folyamán eredeti nemesitett zabvetőmagból 45 q-t, utántermesztett minőségi árpavetőmagból 65 q-t, ínséges zabvetőmagból 1600 q-t, holland import vetőmagburgonyából 1415 q-t, készpénzes lucerna vetőmagból 47 q-t, kölcsön lucernavetőmagból 10 q-t, Ínséges vetőmagburgonyából 2670 q-t osztottak ki, főleg szövetkezetek és újgazdák részére. ) 126 Budapest, 1949. január 24. RÉSZLET BUDAPEST—RÁKOSPALOTA—ÚJPEST GAZDASÁGI FELÜGYELŐJÉNEK A PEST-PIL1S-SOLT-K1SKUN VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGHEZ KÜLDÖTT JELENTÉSÉBŐL A székesfőváros és a m. városokban a mezőgazdálkodás iránya belterjes, és általában a háború előttinél nagyobb területen van öntözéses bolgárrendszerű zöldségtermelés, magtermelés és virágkertészet. A piaci adottság és ebből folyó értékesítési lehetőség úgy a m. városokban, valamint a székesfőváros piacainak felvevőképességén keresztül, figyelembevéve a konzervgyárak kapacitásait, biztosítják a termeivények értékesítését, igen kedvező árak mellett. Nagy kedvvel termelik a gazdák a primőr árukat. A bevezetett hajtatott burgonya termelése f. évben hipervegetatív burgonyagumóval is fog történni, melyre jelenleg csak a budapesti gazdák egy kisebb csoportja van felkészülve. A zöldáru termelésében nemcsak a mennyiségi, de a minőségi színVonal is elérte általánosságban a maximumot. A termelési minőséget fokozza a terme-