Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

nyár követte. Ehhez járult még a vármegye több községét ért súlyos jégkár, amely az aszálykár mellett még mintegy 20—22 községet ért általában 40—100%-os kártétellel. Fokozta még a terméseredmények csökkenését az aszálykár következtében fellépő növényi és állati kártevők, melyek közül különösen a csimaszkár volt jelentős. 4. A vármegye állatállománya az 1945. évihez viszonyítva emelkedést mutat ugyan, azonban a szükséges trágyamennyiség előállításához korántsem elégséges. Különösen most, amikor a földek nagy része egyrészt a földreform, másrészt az állathiány miatt nem kapott talajerő-visszapótlást. Műtrágya 1946-ban még csak szórványosan állt a gazdák rendelkezésére, ugyanis a cukorgyárak aránylag horribilis árért bocsátottak pétisót a termelőik részére. 5. A minőségi termelés fokozása érdekében a M. Áll. Növénytermelési Hivatal a minőségi vetőmagakciókat újra folyamatba tette. A szaporító gazdaságok legnagyobb része a földreform során megváltásra került, és a bennük elszaporított anyagok legnagyobb része vagy a hadműveletek, vagy az azt követő időkben elveszett. A minőségi anyag legjobban az őszi kalászosokból maradt meg, míg a tavasziakból csak egészen lényegtelen mennyiség, amelynek újra való elszaporítása hosszú időt és türelmet vesz igénybe. így 1946 tavaszán minőségi vetőmagkiosztás úgyszólván nem is volt. Mindössze 60 q sörárpa és 5 q tavaszi búza került kiosztásra minőségi anyagból, míg Futura-készletből 104 q árpa és 48 q zab a minőségi akció keretében. ínséges vetőmagakció keretében kiosztott a felügyelőség 2868,50 q árpát 4695 gazdának, 1463,64 q zabot 2813 gazdának. Az őszi minőségi vetőmagakció során felkutattunk és kiosztottunk búzából továbbszaporításra: 502,18 q-át 29 gazdának, 157,05 q rozsot 14 gazdának. Ezenkívül kiosztottunk teljes vételár mellett 1918,73 q búzát és 488,42 q rozsot, és kölcsönképpen, amikor az igénylők a minőségi felár mellett csak a vételár 25%-át voltak kötelesek megfizetni: 817,59 q búzát és 14,85 q rozsot. Továbbszaporításra kiosztásra került még a vármegyén belül 68,50 q Lédeci ősziárpa-vetőmag. Az őszi ínséges vetőmagakció során kiosztásra került 1708 q búzavetőmag olyan feltételek mellett, hogy a vételár 25%-át és a mellékköltségeket most fizették meg az igénylők, mit termés után kötelesek minden q vetőmag után 90 kg-t visszaadni természetben. A vármegyében jelenleg 29 búza és 20 rozs, valamint 12 őszi árpa, 1 tavaszi búza és 1 kukoricavetőmag-szaporító gazdaság van. A minőségi vetőmagszükségletet ezen szaporító gazdaságok még nem biztosítják. 6. 1945. év őszén a szántási munkálatok a fogaterőhiány miatt csak vontatottan haladhattak. Az előirányzott terület nagy része azonban mégis elvettetett és felszántatott. 1946. év tavaszán árpából és zabból az előirányzott területet teljes mértékben elvetették a gazdák, sőt zabból 2000 kat. holddal túlhaladták azt. Az őszi munkák a kedvező időjárás következtében jó ütemben haladtak. Az őszi szántást 92%-ban teljesítették, míg a búzavetés 11%-kal haladja túl az előző évi területet, viszont a rozsnál 1% csökkenés mutatkozik az elmúlt évivel szemben. A vetésterületi adatokat egyébként a II. számú kimutatás tartalmazza.