Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

kat. hold, repce 669 kat. hold, őszi takarmánykeverék 2573 kat. hold, egyéb 636 kat. hold, összesen 215 592 kat. hold. Ugarművelésre maradt 35 931 kat. hold, tavaszi vetés alá került 408 508 kat. hold, tavasziak alá felszántatott 200 194 kat. hold, 1947. tavaszán még felszántandó 208 314 kat. hold. A nagy szárazság következtében az őszi szántási és vetési munkákat csak elkésve lehetett megkezdeni, szerencsére azonban az időjárás 1946. év őszén annyira kedvező volt, hogy december 13-ig a vetési és szántási munkálatokat zavartalanul folytatni lehetett. A kedvező időjárás következtében az őszi vetések általában jól megbokrosodva és kellőképpen megerősödve kerültek hótakaró alá. A repcénél aggodalomra ad okot az a körülmény, hogy gyengén fejlődött, és részben kipusztulva került a hótakaró alá. Az ősz folyamán a vetésekben elemi kár nem volt tapasztalható. A kemény hideg beköszöntése előtt a szántóföldeket 20—25 cm-es hótakaró borította, ami a kitavaszodásig meg is maradt. így tehát remény van arra, hogy a hótakaró alatt a vetések jól ki fognak telelni. Csomor Barnabás m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 A Növénytermelési Hivatal tevékenysége kiterjedt a szántóföldi termelés valamennyi ágára, de különösen a búza, rozs, árpa, zab, burgonya, kukorica és a hüvelyesek termesztésének országos irányítására, az állami vetőmagakció lebonyolítására. 2 Államilag törzskönyvezett, nemesített kukoricafajta. 3 A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ működési körét, feladatait az 1946. március 1-én kelt 2330/1946. ME sz. rendelet határozta meg. 104 Esztergom, 1947. február 28. A KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A vármegyében szabad váltó, illetve a községek elég tekintélyes részében még nem kényszeren alapuló nyomásos gazdálkodás folyik. Az időjárási viszonyok az év folyamán több évszakban nem voltak a növénytermelésre kedvezőek. A téli hónapok időjárása általában száraz, csapadékszegény, mérsékelten hideg volt, éjszakai erősebb fagyokkal, igen kevés hó alakjában lehullott csapadékkal. Az őszi vetések jól megerősödve mentek bele a hótakaró nélküli télbe és általában jól teleltek, mert tavasszal felfagyás csak elvétve, kifagyás egyáltalán nem mutatkozott.