Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
A vármegye növénytermelési rendszere a háborút megelőző időben általában a szabadváltós gazdálkodás volt. Ezt indokolták a különleges helyi viszonyok és a pillanatnyi helyzethez igazodó rugalmas gazdálkodás. A városok életterén kívül eső területeken túlnyomórészt rozsra és burgonyára, mint főnövényekre támaszkodó hármas vetésforgóval találkozunk. Az 1945. gazdasági év a rendkívüli háborús viszonyok és az ezt súlyosbító kedvezőtlen időjárás miatt nem biztosíthatta a megmunkált területeken sem a szokásos terméseredményeket. A katonai behívások, fogat-igénybevételek, majd a harcok miatt a kellő talajmunka elvégezhető nem volt. Nagy területeken az őszi szántási és vetési munkák teljesen elmaradtak. Tavasszal a rendelkezésre álló nagyon kisszámú igavonó felhasználásával a lehetőségek határáig igyekeztek a gazdák földjeiket megmunkálni, de a hiányos munka miatt gyengén induló növényzet, a kedvezőtlen időjárás által is befolyásolva, átlagon aluli termést adott. Az 1945. évben megállapított adatok szerint Pest vármegyében egy számosállatra 16 kat. hold szántóterület esik. Ilyen körülmények között sem a szükséges igaerő, sem a szükséges trágyamennyiség nem biztosítható. A trágyahiány a következő években fokozottan érezteti majd hatását, hisz jelen évben, mikor még a szükséges trágyamennyiség rendelkezésre állott, csupán a kívánatos munka hiánya miatt az alábbi átlagon aluli terméseredmények mutatkoztak: Búza 5—6 q Rozs 4—6 q Ezen alacsony terméseredményeket jelen pillanatban hathatós módon nem áll módunkban javítani. Műtrágya nem áll rendelkezésre, a szükséges vetőmag is alig biztosítható, tehát gondolni sem lehet arra, hogy lényeges vetőmagcsere, illetve vetőmagfel új í tár legyen lebonyolítható. Hogy főleg az újonnan földhözjuttatottak vetőmaghoz juttathatók legyenek, a földmívelésügyi kormányzat a közellátási minisztérium közbejöttével 300 vagon búzaés rozsvetőmagot, illetve azok beszerzéséhez szükséges utalványokat bocsátott Pest vármegye rendelkezésére. Az utalványok a termelési miniszteri biztos útján kerültek kiosztásra. Az idő előrehaladott volta és a kiutalás alapjául szolgáló kötött gabonatételek hiánya miatt nevezett mennyiség nem volt felhasználható. Mintegy 220 vagon búza- és rozsvetőmag mégis kiosztásra került, mely mennyiség erősen hozzájárult ahhoz, hogy 1945. év őszén az 1944-es eredményeket jóval felülmúló területen volt a vetés elvégezhető 1946. évre vonatkozóan. Kukorica Burgonya Cukorrépa Őszi árpa Tavaszi árpa Zab 5—6 q 5— 6 q 6 q 6— 8 q 25—50 q 50—80 q Kovács Sándor m. áll. gazd. felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—152 175.
