Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

felszántották. Az aránylag kevés szálastakarmány-termelés káros hatással van az állattenyésztésre is, ezenkívül bizonyos visszahatás mutatkozik a gabonatermesztésnél is, hiszen tudjuk, hogy a lucerna talajerő-fenntartó növény. Nyomárkay István gazdasági felügyelő Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—150 071. 1 A 294 811 kat hold szántóterület vetéshelyzetét ismerteti. 97 Szentes, 1946. február 1. A CSONGRÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE .. Az 1944. október havában hazánk déli területén lejátszódó háborús események az őszi talajelőkészítő, valamint a vetési munkálatokat az egész vármegye területén nagymértékben hátráltatták. így az őszi kalászosok vetésterülete kisebb volt, mint az előző években. Csongrád vármegye területén, de Hódmezővásárhely területén is, a szántóföldnek mintegy 1

/

3-án folyt őszi és tavaszi kalászosok termesztése. A kapások termesztése a múlt évihez képest emelkedést mutat. Csongrád vármegye területén a szántóföldnek több mint 1

/

3-án, Hódmezővásárhely thj. város területén pedig a szántóföldnek csaknem a felén kapásnövényeket termesztettek, mint kukoricát, burgonyát. A kapásnövények vetésterületeinek megnagyobbodása érthető is, mert a rendkívüli háborús viszonyok következtében csökkenő őszi kalászos vetésterületet a gazdák igyekeztek a tavaszi időszakban kapásnövények vetésével pótolni. A hüvelyes növények vetésterülete az 1944. évhez viszonyítva csökkenést mutat, s Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város területén 1945. évben az összvetésterület e növényekből 1101 kat. hold volt (borsó, bab, szója és lencse). A vetésterület csökkenését nagymértékben befolyásolta az őszi talajelőkészítés elmaradása, valamint megfelelő vetőmag hiánya. Az olajos és ipari növények vetésterülete 1945. évben a múlt évihez hasonlítva csaknem a kétszeresére emelkedett. Olajos és ipari növények közé tartozik a cukorrépa, takarmányrépa, napraforgó, ricinus, kender, len, dohány és a köles. Csongrád vármegye területén fenti növények vetésterülete 16 357 kat. hold, az össz-szántóterület 7,6%-a, Hódmezővásárhely thj. város területén 7012 kat. hold, az össz-szántóterületnek szintén 7,6%-a. A rendkívüli súlyos közellátási viszonyok miatt a fenti növények termesztése feltétlenül indokolt.