Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

máris érezhető zsírhiány következtében. Észak-Pest megyében általában több napraforgót termesztettek az idén, mint az előző esztendőben. Ez az emelkedés több községben igen számottevő. Az abonyi járásban Kocséron a tavalyi 115-tel szemben az idén 600 kat. holdon termesztenek napraforgót, Újszászon 80-ról 500-ra emelkedett ez a szám. Az aszódi járásban Tura községben 120-ról 400-ra, Versegen 106-ról 454-re emelték a napraforgó vetésterületét. A gyömrői járásban Mendén 74-ről 170-re, Úriban 150-ről 400-ra. A gödöllői járásban Isaszegen 72-ről 190-re, Rákoscsabán 80-ról 195-re, Zsámbokon 25-ről 300-ra, Valkón 54-ről 130-ra. A monori járásban Irsán 72-ről 950-re, Üllőn 100-ról 320-ra. A nagykátai járásban Farmoson 50-ről 180-ra, a szentendrei járásban Pomázon 70-ről 130-ra, a ráckevei járásban Makádon 50-ről 160-ra emelkedett a napraforgó termésterülete. A váci járás területén azonban inkább területcsökkenést észlelünk úgy, hogy Vácduka 10 holdas vetésterület-növekedésével szemben minden más jelentés 10—30 kat. holdas csökkenésről számol be. Itt azonban egyébként is kevés a napraforgó által bevetett terület, és értesülésünk szerint sehol sem haladja meg a 70 holdat, átlag azonban nem több 25—30 holdnál községenként. Ugyanakkor azonban a többi Észak-Pest megyei járásban is észlelhető itt-ott visszafejlődés a napraforgó termesztésben. Általában azonban mondhatjuk, hogy a termésterület Észak-Pest megyében 50—100%-kal emelkedett. Közép- és Dél-Pest megyéb en azonban nem nagyon változott a napraforgó termésterülete a tavalyival szemben. Az alsódabasi járásban Lajosmizse 200 holdas emelkedésével szemben a többi községben inkább csökkent ez a terület, de ugyanez a helyzet a dunavecsei járásban, ahol Hartán 900-ról 200-ra, Szalkaszentmártonon 188-ról 76-ra csökkent a vetésterület. A kalocsai járásban kivétel nélkül minden községben csökkent a napraforgó vetésterülete, Dnsnokon 165-ről 100 holdra, Homokmégyen 150-ről 35 holdra s így tovább. A kiskőrösi járásban ugyanez az irányzat. Páhin 116-ról 70-re, Soltvadkerten 335-ről 162 holdra. A kiskunfélegyházi járásban ismét inkább emelkedő az irányzat, különösen Ó- és Újkécskén, ahol 100, illetve 200 holddal emelkedett a vetésterület. Szánkon azonban 170 holddal csökkent. A vetésterület a kunszentmiklósi járásban is csökkent. A cukorrépa vetésterülete kivétel nélkül minden községben csökkent, és 25%-át sem teszi ki a múlt esztendeinek. Jelentősebb vetésterület volt Nagykőrösön, ahol az 240-ről 150 holdra esett vissza. Újszászon 445-ről 100-ra, Tatárszentgyörgyön 195-ről 162-re, Versegen 155-ről 27-re, Szalkszentmártonon 83-ról 0-ára, Valkón 55-rŐl 6-ra, Dusnokon 50-rŐl 0-ára, Úszódon 25-ről 0-ára, Csengődön 25-ről 2-re, Üllőn 80-ról 0-ára, Sződön 201-ről 3-ra, Vácrátóton 40-ről 0-ára csökkent ez a vetésterület. Növekedést egyetlen községben sem látunk. Pest vármegyében a kender vetésterülete jelentéktelen volt, de ahol termesztették nagyobb mértékben, ott is mindenütt csökkent a vetésterület. Nagykőrösön a kender vetésterülete 170-ről 22-re, a lené 107-ről 10-re esett vissza. Törtelen a kenderé 60-ról 2-re, a lené 150-ről 0-ára. Újszászon a len vetésterülete 80 holdról 0-ára esett. Az aszódi járási Iklad községben a tavalyi 30 hold helyett az idén 1 holdon sem termesztenek lent. Versegen pedig 125 hold esett ki a termelésből. A dunavecsei járás Harta köz-