Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
a meggyből most van a legnagyobb felhozatal, sőt a kajszibarack korai fajtái is piacra kerültek. Úgy ezekből, mint a többi félékből, a termés általában közepesnek mutatkozik az egész ország területén — kivéve a legészakibb vármegyéket —, sőt helyenként a termés jónak mondható. A szőlők kielégítően fejlődnek, kapálásuk és további permetezésük folyamatban van. Nagyobb kártétel eddig nem mutatkozik. Sokszorosított. — UMKL FM Közg. Főo. 1945—53—130 465. Ez az összefoglaló felmérés a minisztériumhoz érkezett megyei, elsősorban gazdasági felügyelői jelentések alapján készült, belső használatra. Ilyen s hasonló tájékoztatókat az ügyosztály évente többször is készített. 1 A keresztesvirágúak jellegzetes terméstípusa. 90 Debrecen, 1945. július 7. A TISZÁNTÚLI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA JAVASLATA A VETŐMAG BIZTOSÍTÁSÁRA Az ország területét sújtott háborús viszonyok következtében különösen a Tiszántúlon az őszi vetést csak igen lecsökkent mértékben lehetett foganatosítani az elmúlt 1944. évben. A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi kimutatásban tüntetjük fel kamarakerületünkben az őszi kalászossal (búza, rozs, őszi árpa) 1944. év őszén bevetett terület százalékos arányát, összehasonlítva az 1942. évben bevetett területtel. Vármegye 1942-ben 1944 őszén Vármegye Bevetett szántóföld %-ban Békés 39,2 12,8 Bihar 40,6 10,5 Hajdú vm. és Debrecen 46,0 8,3 Jász-Nagykun-Szolnok 46,0 10,9 Szabolcs 35,3 20,3 Szatmár 37,7 18,2 Kamara-kerületünkben tehát az összes szántóföldnek 1942. évben mintegy 40%-át vetették be Őszi kalászossal, ezzel szemben az 1944. évben csupán csak mintegy 13,3%át, tehát a szokásos őszi vetésterületnek 1 / 3-át.
