Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

sorban, hogy a tervszerű, nagyüzemi termelés előnyeit a parasztság előtt közvetlenül bemutassák. Abból a célból, hogy a mezőgazdaság átszervezését a birtoktulajdonban beálló esetleges változások ne zavarják, a kormány — az átmenetileg érvényben volt teljes eladási tilalom után — az ingatlanok eladását engedélytől tette függővé, és bevezette az állami elővásárlási jogot. Nyomtatott. — UMKL MNB Főtan. 1/1. A jelentés az általános gazdasági helyzeten kívül ismerteti még a hároméves tervet is. 1 1945—1948-ban a szerződéses termelés leginkább a cukorrépa, az ipari növények és a vetőmagvak vonatkozásában terjedt el, tehát azoknál a növényeknél, amelyeknek a termelése bonyolult és értékesítése bizonytalan volt. A szerződéses termeléssel kapcsolatos elvi kérdéseket több kormányrendelet is szabályozta: 3990/1947. ME sz., 5480/1948. Korm. sz., 8090/1948. Korm. sz. rendelet. 86 Veszprém, 1949. (h. n.) A VESZPRÉM VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE AZ 1948. ÉVI MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI VERSENYRŐL Az országos mezőgazdasági termelési verseny 1948. évi április hó 20-án indult meg, amikor is a vármegye felhívással fordult a megye dolgozó parasztságához, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyben. Az indulásnál a megye saját elgondolása szerint indította el a termelési versenyt, melyet később az Országos Mezőgazdasági Termelési Versenyiroda 154/1948. sz. rendelete

1 véglegesen meghatározott. Ezután a már megalakult megyei termelési versenybizottság átalakult, majd pedig a községi termelési versenybizottságokat is átalakították. Az OMTVÍ által kiadott 284/1948. sz. rendelet előírja úgy a községeknek, mint a járási gazdasági felügyelőknek, járási főjegyzőknek és gazdajegyzőknek a propaganda megindítását a verseny céljának ismertetése végett. Ugyanakkor a koalíciós pártokkal és a népi szervekkel is felvettük a kapcsolatot a verseny minél szélesebb körben való ismertetése céljából. Meg kell állapítani, hogy felhívás után a községi benevezések száma erősen megnövekedett, ellenben az egyéni versenyzők a versenyben való részvételtől tartózkodtak. Ennek oka volt részint a versenytől való idegenkedés, részint pedig a már ismert ellenvetések, normamegállapítás, a beszolgáltatás alapjának megállapítása, a kulákság részéről pedig „nem kell a magyart biztatni, mert úgyis dolgozik az" stb. A szövetkezeti versenyek megindítása volt a legnehezebb, ugyanis sem a MOSZK, sem a népi szervek részéről semmi erkölcsi támogatást nem kaptunk, így a verseny