Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

léseknél a főbb növények vetésterülete — az országos célkitűzéseknek megfelelően — örvendetesen emelkedett. így a tavaszi árpa 6052 holddal (30%), zab 4164 holddal (25%), cukorrépa 4100 holddal (33%), borsó 1838 holddal (26%), lucerna 3039 hold­dal (61%), napraforgó 3541 holddal (12%) emelkedett. Ez utóbbinál vármegyénk 23%-kal túlteljesítette az előírást. A kedvező csapadékos időjárás hatására a gabonafélék jól fejlődtek, s aratásuk június 23-án kezdetét vette. A cséplések az esőzések miatt némi késedelemmel folytak ugyan, de néhány község leszámításával augusztus végéig befejezést nyertek. A ga­bonafélék ez évben a tavalyinál 80—120%-kal nagyobb, jó közepes terméssel fizettek, s minőség tekintetében is megfeleltek a várakozásoknak. A búzánál — más évekhez viszonyítva — szokatlanul nagy volt az üszögfertőzöttség, s ez megyénkben átlagosan 10%-os termésveszteséget okozott. A kapások és ipari növények fejlődése a sok eső nyomán kifogástalanul jó volt s mivel ápolási munkáikat idejében elvégezték a gazdák, a terméskilátások jók, kuko­ricánál, cukorrépánál és napraforgónál igen jónak ígérkeznek. Korai tengerik és napraforgók betakarítása megkezdődött. A tarlótörési munkálatok a múlt évinél erőteljesebb ütemben indultak meg, de még mindig nem érték el az erre vonatkozó rendeletben előírt mértéket, mivel augusztus hó végéig mintegy 60%-a volt csak lebuktatva a tarlóknak. A földalap tulajdonát képező tartalékterületeken 1 — melyek kishaszonbérletek alakjában kerültek 1 éves szerződéssel hasznosításra — a kisbérlők nagyobb részt kapás- és ipari növényt termelnek, s kedvező terméseredményt remélnek. A tavasz folyamán létesített etyeki, martonvásári és székesfehérvári állami gép­állomások számát a kormányzat 9-re emelte, s Pusztaszabolcson, Móron, Abán, Alapon, Hercegfalván és Csákváron állított fel újabb gépállomásokat. Az üze­mek traktorokon kívül egyéb mezőgazdasági gépekkel is fel vannak szerelve, így az őszi mezőgazdasági munkáknál döntő erővel állnak a gazdaközönség szolgála­tára. A vármegye állatállománya az elmúlt időszakban a természetes szaporodáson kívül mintegy 500 darab lóval — nagyobb részt csikóval — 2000 db szarvasmarhával, 2500 darab sertéssel és 600 darab juhval növekedett. A fejlődés minőségi vonalon is szem­betűnő. A székesfehérvári állami gép keltető állomás május hó 1-től augusztus hó 3l-ig50000darab napos csirkét osztott ki kedvezményes áron az igénylő kisgazdák között. Az állattenyésztési alap az elmúlt időszakban 11 darab tenyészbikát 4454 Ft, 49 darab tenyészkant 1304 Ft átlagáron vásárolt és adott köztenyésztésbe. Mezőgazdasági munkanélküliség — az állandó folyó gazdasági munkák következ­tében — az elmúlt időszakban nem volt. A földmívesszövetkezetek tevékenysége s ezzel együtt anyagi helyzetük javulása, a beszolgáltatott termények gyűjtésével fokozódott. 2 Az év hátralevő részének célkitűzései: a gabona-vetésterületnek 35%-ra való eme­lése, az összes vetőmagvaknak alapos tisztítás és csávázás után leendő elvetése, a pil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom