Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

ben a biztonság nincs meg, sok a kihágás. Ezen gyökeresen segíteni csak úgy lehet, ha a mező- és hegyőrök fegyverrel lesznek ellátva. Állati kártevők közül a bundásbogár okozott helyenkint kisebb mérvű kárt. Kolorádóbogár megjelenése csak a szomszédos Jugoszláviából lett jelezve, esetleges veszély megelőzésére a preventív intézkedések megtétele megtörtént. A mezőgazdasági helyzet az év folyamán igen nehéz volt, mivel a mezőgazdasági termeivények és iparcikkek, úm. vasanyag, gépek, bőráru, textil, mezőgazdasági eszközök stb. árai között nagy áreltolódás mutatkozott. így ezek beszerzése nagy gondot okoz.. 1 Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 A mezőgazdasági és ipari árak egymáshoz való viszonyát ismertető részt kihagytuk. 77 Sátoraljaújhely, 1948. (h. n.) A ZEMPLÉN VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Mezőgazdaságunk az 1947. évben már a stabilizált forint mellett folytatta küzdelmét. Ez a körülmény a volt nehézségeket és bizonytalanságokat ellensúlyozta, illetve csökkentette, az egyes üzemek üzemtervének elkészítését lehetővé tette. Általában hozzájárult ahhoz, hogy biztosabb, jobb termelési lehetőség és ezzel együtt jobb életnívó alakulhasson ki. Csökkent az új földhözjuttatottak igaerő- és vetőmaghiánya is. Ellenben újabb nagymérvű nehézségeket idézett elő a nagymérvű, immár másodéves aszály, mely megyénket több mint 60%-ban sújtotta. Az aszály kora tavasztól késő őszig, november végéig tartott, ami miatt nemcsak a termések csökkentek minimálisra, de akadályozva voltak az őszi szántási és vetési munkálatok is, de nem tudtak kikelni még a megmunkálható földekben elvetett magvak sem. Az év végén a mezőgazdaság helyzete katasztrofálisnak látszott. Decemberben befejezést nyertek általában az Őszi vetési munkálatok (bár egyesek még január hóban is vetettek), de kikelt vetést országszerte, de különösen Zemplénben, új évben még alig lehetett találni. Nagy szerencse volt, hogy a januári időjárás szokatlanul enyhe és csapadékos volt, am inek hatására az elkésett vetések kikeltek, kellően megerősödtek és a februári télnek ellenálltak. Anélkül 1947. évi őszi vetések nagy százaléka fel-, illetőleg kifagyott volna. Ezektől eltekintve, úgy a tavaszi, mint az őszi gazdasági munkálatokat az egész vármegye területén maradéktalanul elvégezték, és a szántóterületnek csupán 0,4%-a maradt vetetlen. Nagyfokú javulás volt tapasztalható az őszi mélyszántásnál, az összes szántóterület 70%-a őszi mélyszántásban részesült.