Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A gyenge terméseredmények kialakulásához az időjáráson kívül még egyéb körülmények is hozzájárultak. Talajaink termőerejének egyre csökkenő volta, a műtrágyák alkalmazásának kedvezőtlen körülményei a telepítés folytán vármegyénket 57 községet érintően, tehát mintegy felerészben gazdát cserélt mezőgazdasági üzemekben beállt változások, és végül, de nem utolsósorban a lehetőségek hiánya, aminek következtében igen sok gazda nem azt termelte, amit akart, hanem úgy gazdálkodott, ahogy szűkre szabott körülményei folytán tudott, illetve lehetett. Hogy a gazdálkodás mégis a biztos megélhetésen felül, de leginkább csak a kisparaszti birtokokon bizonyos jövedelmezőséget eredményezett, ennek oka a gazdasági termeivényeknek aránylag jó értékesülési lehetőségeivel hozható összefüggésbe. Viszont ott, ahol a gazdasági jövedelmezőséget csupán egyoldalú szántóföldi termések szolgáltatták, főleg pedig a népes családú kis- és törpebirtokosok között, ott népünk hihetetlen igénytelenségével felelhetünk a múlt esztendő káros következményeire. Mezőgazdasági termelésünket megváltozott birtokviszonyaink mellett természeti adottságaink után leginkább a munkaviszonyok befolyásolták. Úgy a közép, mint a kis parasztbirtokokon a pénzgazdálkodás helyett a részes gazdálkodás lépett előtérbe, hogy ily módon a kockázat megoszoljon. Vonatkozik ez elsősorban a sok kézi munkaerőt igénylő termeivényekre. A munkabérszabályzatban megállapított részbérek ugyanis sokkal jobban elbírhatok voltak, mint például a summások havi bérösszegei, minek folytán ilyenek alkalmazására leginkább a fogatos erők jobb kihasználása miatt került sor. A munkavállalásban a kitelepítésre kerülő svábok részéről erős mértékben egy alákínálás volt tapasztalható. A munkavállalást általában és legszívesebben megfelelő terményértékben kötötték ki a munkások. Nemcsak a szántóföldön, hanem a szőlőkben teljesített munkálataikért is. Ezzel a körülménnyel hozható összefüggésbe az éves gazdasági cselédek viszonylag kedvező helyzete, s az elszegődni szándékozók fokozódó száma. A naturáljárandóság népünk megszokott formája. Elősegíti ezt a gabonafélék hivatalos és forgalmi ára között tapasztalható értékeltolódás. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha az önellátásra való törekvés hivatalos áron biztosíthatóvá válik mindazok részéről, akiket a gazdasági munkavállalás a röghöz kötött. A mezőgazdasági termelés további gátló körülményei közé tartozik a telepítéssel járó bizonytalan birtoklás, aminek kizárólag adminisztratív okai vannak, tehát csak ily módon válik megszüntethetővé. Az általános gazdasági helyzetet jellemző jövedelmezőség másik fontos tényezője a gazdálkodással járó közterhek és rezsi viselése. E helyütt csupán az utóbbit bírálva, azt kell megállapítanunk, hogy súlyos megtehelést jelentett a gazdáknak az iparcikkek és ipari munkabérek túl magas ára. Egy pár ló vasalásáért nem elég 1 q búza, és egy pár csizmáért nem kevesebb, mint 5 q búzának az államkincstár részéről megtérítendő ára szükséges. Ezek a körülmények is a feketepiaci árak megszűnésével állnak vagy buknak, s végeredményben a gazdák tőkeszerzéséhez vezetnek. A gazdasági tőkeállomány legfontosabb része annak igás- és haszonállat-állománya. Az igaerő megfelelő kihasználása miatt a kis- és törpebirtokosok leginkább tehénfogatra törekszenek.