Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

állategészségügyi beruházásokat. Komoly veszélyt jelent a meddőség, de megoldandó az elpusztult vágóhidak újjáépítése és új vágóhidak létsítése is. Az állategészségügyi célokra előirányzott költség 3 070 000 Ft. Tagosítás: az eddig szétszórtan elterülő apró parcellák tagonként való újbóli rendezése elengedhetetlen követelménye a jövő gazdálkodásának. A tervjavaslat a tagosítást a vármegye hat községében tervezi a három év alatt, és erre a célra előirányzott összeg 2 000 000 Ft. Mezőgazdasági szakoktatás: szaktudás nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés. A vármegye erősen megrongálódott szakiskoláinak épületeit rendbe kell hozni, a tangazdaságokat fel kell szerelni. Ezenfelül a vármegyében Pusztaszabolcs község székhelylyel létesül az adonyi járás gazdaképző iskolája. A tervjavaslat a szakiskolák fejlesztésén kívül nagy összeget állít be az iskolán kívüli szakoktatásra, a különféle gazdasági tanfolyamokra, hogy ezáltal a felnőtt gazdák tudását is emelje. A mezőgazdasági szakoktatás céljaira felvett összeg 9 145 000 Ft. Fejér vármegye mezőgazdasági tervjavaslatának végösszege 61 015 010 Ft. Dr. Virágh István m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 65 Győr, 1948. március 30. A GYŐR-MOSON VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE 1945/46. évi igen száraz esztendőt 1946—47. gazdasági évben egy még szárazabb aszályos esztendő követte, ami az egész általános gazdasági helyzeten éreztette káros hatását. Az aszály különösen a gabonaféléket sújtotta, s így nagyon sok gazdának — különösen a magyaróvári járásban — még a fejadagja sem termett meg. A kapások, különösen a cukorrépa, a vártnál jobb termést adtak, ami a gazdák fáradhatatlan munkájának és szorgalmának tudható be, hogy a hiányzó csapadékot a többszöri kapálással pótolták. Általában megállapítható volt, hogy a szorgalmas és kellő szaktudással rendelkező gazdák terméshozama az aszály ellenére is kielégítő volt, míg azon gazdáknak, kiknél hiányzik a kellő szaktudás s a munkakészség, az eredmény katasztrofálisan gyenge volt. Mivel ezen utóbbi megállapítás főleg a telepesekre vonatkozik, ezért kívánatos lenne a telepítések felülvizsgálata, a meg nem felelő telepesek kicserélése s a megmaradó telepesek szaktudásának minden rendelkezésre álló eszközzel való fejlesztése.