Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A dohány termesztése is állandó emelkedő tendenciát mutat, mert annak értékesítése a gazdákra nézve is igen kedvező. A leglényegesebb emelkedést a cukorrépa-termelésnél láthatjuk, mert a gazdák a cukorrépa ellenértékét természetben kapják, és a cukorgyár egyéb kedvezményeket is nyújt nekik (szántás, műtrágya stb.). A zöldtermesztéssel a derecskéi és székelyhídi járásban, valamint Sarkad és Kőrösnagyharsány községekben foglalkoznak. Szőlő a székelyhídi járás területén mintegy 3000 kat. holdon terem, ennek a területnek mintegy 80%-a borszőlő és 20%-a csemegeszőlő. A cséplés az egész vármegye területén a száraz, meleg időjárás következtében már július legelején megkezdődött, és minthogy az idő igen kedvező volt, rendkívül rövid idő alatt le is zajlott. A cséplésnél a hajtóerő majdnem 80%-ban motoros volt, mert a gőzgépek, cséplőgép tulajdonosai nem tudják [a] szenet beszerezni, és a gazdák az amúgy is kevés szalmájukat nem voltak hajlandók tüzelőnek feláldozni. A cséplésnél a munkaerő terén zavarok nem voltak, elegendő munkás állott rendelkezésre és a cséplési munkálatok minden zökkenő nélkül befejeződtek. Az 1946. évi 78 szaporító gazdasággal szemben az 1947. évben 80 szaporító gazdaság lett beszervezve. Ezeknek egy része régebbi szaporító gazdaság, egy része pedig újabban beszervezett. A szaporító gazdaságok búzából az 1201-es és 1205-ös búzát és Petkusi rozsot szaporítják. A gazdák a szaporításra szívesen vállalkoznak, ami a jobb értékesítési lehetőségben leli magyarázatát. A vármegye területén Sarkadon 1 cukorgyár működik. Kornádi község határában 2 erősen megrongálódott kendergyár is van, melyeket azonban még mind ez ideig nem sikerült helyrehozni, és így azok nem működnek. A gazdatársadalom érdekében igen nagy szükség volna arra, hogy a 2 gyárat minél előbb üzemképes állapotba hozzák, mert a kender termesztésével a gazdák Bihar vármegyében igen szívesen foglalkoznak. Horváth Pál áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 A kimaradt rész a megye területének művelési ágak szerinti és járásonkénti megoszlását tekinti át. 2 A következőkben a csapadék és a hőmérséklet, a termésátlagok alakulását ismerteti.