Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

iratok főleg az alábbi kérdésekkel foglalkoznak: háborús károk, a földreform kihatása, termelési akadályok, a parasztságot foglalkoztató gondok (agrárolló, tőkehiány, beszolgáltatás), a nehézségek leküzdésére tett javaslatok, illetve intézkedések, termelési tervek, az elért eredmények, megyei statisztikai adatok, időjárás, természeti csapások stb. A jelentések összegező, általánosító formában olykor kitérnek azokra a témákra is, amelyek bővebb megvilágítást egy-egy konkrét fejezetben kapnak: állattenyésztés, gépesítés, munkaerő-gazdálkodás stb. A háborús pusztításokat, főleg ezek következményeit, nemcsak az 1945. évi jelentések, hanem a későbbi évek beszámolói is elemzik. Az inflációnak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatását több jelentés is boncolgatja, illetve elismeri a stabilizáció megteremtésének kedvező következményeit. A termelést akadályozó nehézségekkel szinte valamennyi dokumentum foglalkozik. Különösen a beszolgáltatás súlyos terhét teszi szóvá egyik-másik jelentés. A stabilizáció után a mezőgazdaságban kialakított kedvezőtlen hitelviszonyokat, árszínvonalat igen sok jelentés vizsgálja (65., 72., 75—76. sz. dokumentum). Köztudott, hogy a mezőgazdasági és ipari cikkek árainak 1947 augusztusa után életbe léptetett aránya, az agrárolló kialakítása hamarosan káros, negatív tényezővé vált a mezőgazdasági termelés szempontjából. A problémákat csak szaporították a természeti csapások, amelyekre vonatkozólag a legtöbb jelentésben találunk utalásokat. A Heves megyei gazdasági felügyelő szerint az 1946. év aszályos időjárása emberemlékezet óta nem tapasztalt elemi csapás volt (50. sz. dokumentum). A hároméves terv keretében elért fejlődést úgyszintén nem egy dokumentum méltatja. A Fejér megyei jelentésből megismerjük a terület mezőgazdaságának hároméves tervjavaslatát ágazati bontásban (64. sz. dokumentum). A II. fejezet 41 dokumentuma áttekintést ad a vetésszerkezet, a terméseredmények alakulásáról, a mezőgazdasági munkálatok megindításáról, a parlag területek nagyságáról, a termelés növelése érdekében tett intézkedésekről. Az itt közölt iratok azt bizonyítják, hogy a parasztság igen nagy áldozatok árán komoly munkát végzett az ország kenyerének biztosítása érdekében akkor, amikor a termelést akadályozó nehézségeket hősiesen leküzdve, 1947-re minimálisra csökkentette a megműveletlen területek nagyságát. Hogy 1945-ben az ország szántóterületének 13,9%-a mégis vetetlen maradt, annak komoly objektív okai voltak. Csak az elaknásított terület 350 000 kat. holdat tett ki. A gazdatársadalom, a jövendő kisgazdák és az új kisbérlők ezekben a súlyos időkben megértették, hogy hazánk demokratikus építménye a mezőgazdasági termelés alakulásán áll vagy bukik. Emberfeletti áldozattal és hősies odaadással Fejér megyében sikerült elérni, hogy az 1945. évi 180 000 kat. hold parlag területtel szemben 1946-ban már csak mintegy 37 000 kat. hold maradt bevetetlenül — jelentette a Fejér megyei gazdasági felügyelőség (100. sz. dokumentum). A vetésszerkezet intenzív irányú megváltozására, a munkaigényes ipari növény- és zöldségtermesztés arányának a háború előttihez viszonyított jelentős növekedésére is utalnak a dokumentumok.