Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A vármegye állatállománya az Szarvasmarha 37 741 Ló 9 128 Sertés 40 630 Juh 25 971 1947. évben a következő volt: Ezen állomány összesen 56 237 db számosállatot tesz ki. A vármegye összes területéből levonva az erdő, nádas és földadó alá nem eső területeket, marad 443 419 kat. hold, mely rendszeres trágyázást igényel. Ezen területnek figyelembevételével láthatjuk, hogy minden 7,8 kat. holdra esik egy számosállat, ami a békebeli 3—4 számosállattal szemben még mindig rendkívül kevés. Ugyanúgy áll a dolog az istállótrágyázás szempontjából is. Ha egy számosállat egyévi trágyatermelését 60—70 q-nak vesszük, akkor évente 1 kat. holdra 8,3 q istállótrágya jut. Zöldtrágyázást a vármegye homokos talajjal bíró részeiben, mintegy 220 kat. holdon eszközöltek. A tápanyag fenntartását szolgáló ugarterület 1947. évben 11 717 kat. hold. Az 1947. évi időjárási viszonyok a növénytermelés szempontjából rendkívül kedvezőtlenek voltak. Bár az őszi vetések elég jó hótakaró alatt teleltek át, a hó eltakarodása utáni késői fagyok nagymértékű felfagyást okoztak, különösen a késői vetésű őszi gabonáknál. A tavaszi kalászosok, kapások, kereskedelmi és ipari, valamint a takarmánynövények már a tavaszi szárazság miatt igen hátrányosan és gyengén keltek, és a későbbi aszályos időjárás következtében igen gyenge termést adtak. A növények egész tenyészideje alatt tartó rendkívüli szárazság és kánikulai meleg hatására súlyos aszálykár lépett fel. A gabonáknál 30—35%-ra, a burgonya és a tengerinél 25—30/o-ra és a takarmányoknál 45—50%-ra tehető az aszálykár. A fagykár következtében az elvetett ősziek vetésterületéből búzánál 5530 kat. holdat, őszi árpánál 760 kat. holdat, egyéb őszieknél 82 kat. holdat, összesen 6372 kat. holdat kellett kiszántani. Az egér, hörcsög-kártevések inkább az őszi vetésekben voltak észrevehetők, azonban lényegesnek nem mondható. A rovarok kártétele, különösen a földibolháé, a cukorrépánál volt érezhető, a kártételt azonban újravetéssel pótolni lehetett. Az üszögkár az elmúlt évi nagymérvű kárral ellentétben ez évben lényegtelen volt, ami a csávázószerek fokozottabb használatának tudható be.. .

2 Az ínséges tavaszi vetőmagakció során kiosztott árpa-, zab-, tengeri- és kölesvetőmagvak helyi készletből osztattak ki. Az őszi minőségi akció során kiosztott 350 q elit búzavetőmag Mezőhegyesről származik, az utántermelt búza- és rozsvetőmag Bihar vármegye területén termeltetett meg. Az ínséges akció során kiosztott búzából 54 vagonnal Békéscsabáról, 20 vagon rozsot pedig Debrecenből kaptunk. A többi mennyiséget helyi készletek -