Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

területen elérni, így pl. a búzából, cukorrépából, dohányból sem. Kétségtelen, hogy szerepet játszott ebben a már említett ritka aszályos időjárás is. Viszont a kukorica, a zab termésátlagai 1948-ban még jobbak voltak, mint a sokkal kedvezőbb körülmények között elért 1938-as átlagok. A terméshozamok terén elsősorban a megfelelő termelési feltételekkel nem rendelkező földhözjuttatottaknál volt legnagyobb a lemaradás, hiszen ők a felosztott nagybirtokok régi színvonalán nem tudhattak termelni. A mezőgazdasági termelés nagy eredményének számít még az is, hogy a megművéletlen terület soha olyan alacsony nem volt, mint 1948-ban. Külön említést érdemel az a tény, hogy 1948-ban a földművesszövetkezetek tagjainak tulajdonában levő 2 700 000 kat. hold szántó 100%-ig be volt vetve.

17 Ez a teljesítmény elsősorban a földhözjuttatottak kitűnő munkáját dicséri. A bevetetlen szántóterület csökkenő tendenciáját jól mutatja a következő táblázat :

18 1938 181 082 kat. hold 1945 1 346 879 kat. hold 1946 588 786 kat. hold 1947 269 278 kat. hold 1948 155 215 kat. hold A mezőgazdasági termelés terén elért mennyiségi eredmények mellett igen komoly előrelépésnek számít a vetésszerkezetben bekövetkezett változás: jelentősen megnőtt az intenzívebb művelési ágak részaránya. A kapásnövények vetésterülete 1938-hoz viszonyítva 21,5%-kal, a zöldségtermelés 47,9%-kal nőtt. De pozitív értelemben változott a hüvelyesek, olajosnövények, rostnövények vetésterülete is. A szántóföldi növénytermelés struktúrájában bekövetkezett eltolódás elsősorban a földreform javára irandó. De a mezőgazdaság belterjessé tételéhez pozitívan járultak hozzá a földművesszövetkezetek, valamint a kormányzat, amely célul tűzte ki a költségesebb szemtermelés korlátozását, a munkaigényesebb, de jövedelmezőbb ipari, öntözéses növények szélesebb körű elterjesztését. A belterjes gazdálkodás egyik legfontosabb kritériuma és alapja az állattenyésztés. Ez a terület produkálta 1945 és 1948 között a leglátványosabb sikereket; az eredmények várakozáson felülinek bizonyultak. Illetékes helyeken azzal számoltak, hogy a mezőgazdaság elsősorban a növénytermelés területén fogja megközelíteni a háború előtti szintet. Valójában azonban az állattenyésztés fejlődött gyorsabban. Igen figyelemre méltó fejlődés következett be az állattenyésztés szinte minden területén, jóllehet a felszabadulás előtti szintet itt sem sikerült elérni. A szarvasmarha-, sertés-, ló- és juhállomány növekedését jól szemlélteti az alábbi táblázat (1000 db).

19 Időpont Szarvasmarha Sertés Ló Juh 1945. máj. 31. 1070 1114 329 328 1946. máj. 31. 1100 1327 399 370 1947. máj. 31. 1841 2792 575 570 1948. máj. 31. 1993 2771 651 579