Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

sát illetően nem utolsósorban illeti az érdem a felügyelőséget. Az olajlen és a rostlen termesztését azonban nem lehet erőltetni, részben a talaj természete miatt, részben pedig a gazdatársadalom nagy részének idegenkedése miatt. Az előírt területek minden körülmények közötti bevetésére a termelőtársadalom megfelelő felhívást kapott. A vármegye területén a gyümölcstermelés nem számottevő. A megmaradt gyümölcsösök elhanyagolt állapotban vannak. A gyümölcsfák megtakarítására ugyancsak a háborús helyzet miatt kevés alkalom volt és ennek folytán sok gomba és egyéb kár lépett fel. Hozzájárult még ehhez az 1945. évi tavaszi fagy is. Tekintélyes mértékben volt almamolykártétel, a barackban és a dióban fagykár. Nyomárkay István gazd. felügyelő Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—150 071. Az összefoglaló helyzetjelentésnek a növénytermelésre, az állattenyésztésre és a szövetkezetekre vonatkozó részét a megfelelő fejezetekben közöljük. (Lásd a 96., 222. és 396. sz. dokumentumot.) 1 Itt az időjárásról, a holdankénti átlagtermésekről van szó. 2 Kimaradt a szaporítógazdaságok név- és címjegyzéke. 3 A kimaradt részben az ipari növények vetésterületének községenkénti megoszlásáról van szó. 40 Szentes, 1946. február 1. A CSONGRÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Csongrád vármegye a Tiszának a Kőrös torkolatától a Maros torkolatáig terjedő szakasznak két oldalán terül el, és így a Tisza folyó tulajdonképpen mintegy középen választja el. Talaja teljesen sík. A talaj minősége a Tisza jobb partján, 8—10 km-es sáv kivételével, homokos összetételű, amelyben megtalálható a humuszban elég gazdag homoktól kezdve a futóhomokig a homoktalaj minden árnyalata. A Tisza bal partján levő rész talaja kötött, sőt helyenként túl kötött és szikes agyagtalaj. A vármegye éghajlata szélsőséges. Az évi közepes hőmérséklet 9 °C. A maximális 33 °C-ig felmegy, a minimális pedig —18 °C szokott lenni. Természeti adottságainál fogva a lakosság foglalkozása csaknem kizárólag a földművelés. Az ipar meglehetősen alárendelt szerepet játszik. Kereskedelme is nagy részben mezőgazdasági termények és termékek forgalmára korlátozódik. Leginkább kifejlődött a gabona-és a baromfikereskedelem. Az általános gazdasági helyzet az 1945. év folyamán fokozatosan, meglehetősen gyors tempóban romlott. Csongrád vármegye területén a hadiesemények 1944. év októberében zajlottak le és ebben a hónapban az egész vármegye felszabadult. A mezőgazdaság éppen a hadiesemények következtében rendkívüli nagy károkat szenvedett.