Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

között szétosztásra. Az ellátási létszám 50 000 munkás és kb. 200 000 családtag. Az évi forgalom meghaladja a 100 millió forintot. A bányászellátási osztály 9 és 1 /2 millió forint forgótőkével dolgozik, amely összeget 60 napos váltóhitel formájában az OKH bocsátott a MÁSZ rendelkezésére. Ezen kölcsönnek évi kamatszükséglete kb. 1 millió, amely eddig a MÁSZ költségeit növelte, és a ráfizetésnek egyik része volt. A bányászellátás árukészlete beszerzési áron számítva, 1947. június hó 30-án kb. 15 millió forint volt, amelynek egy része azonban olyan árukból tevődött össze, amelyek csak csökkentett áron lennének értékesíthetők, vagy pedig egyáltalán eladhatatlanok. Ilyen címen az árukészletből kb. 20% lenne leírandó, amelyben azonban már a készlethiányok, házilopások stb. is bentfoglaltatnak. Tekintettel arra, hogy a MÁSZ bányászellátása, amely 1946. aug. 1. óta végzi ezen feladatát, nem felelt meg az igényeknek, és a beszerzéseik, valamint beszerzési politikájuk terén sok kifogásolnivalót találtunk, valamint a munkásság részéről panaszok és kifogások hangzottak el, arra az elhatározásra jutott a MÁSZ igazgatósága, hogy a MÁSZ bányászellátását az összmunkásság ellenőrzése alá helyezi és az egészet átengedi a bányászmunkásság által megalakítandó MÁSZ beszerző-, fogyasztó-, értékesítő szövetkezetnek. Fent előadottak alapján arra kérjük a Gazdasági Főtanácsot, hogy egy oly értelmű rendelkezést kiadni szíveskedjék, amely a bányászellátást teljes egészében a fenti szövetkezethez utalja és mentesíti a MÁSZ-t a bányászellátással kapcsolatos kötelezettségek alól. Egyébként kérelmünk támogatására előadjuk, a bányászellátás a MÁSZ által történt ügy vitele jelentős költségterhei ró a MÁSZ-ra, és amennyiben a Gazdasági Főtanács fenti rendelkezést kiadja, jelentős tehertételtől fogunk megszabadulni, amely abban mutatkozott, hogy a bányászellátási osztály központi személyzete, valamint az élelemtárak elosztó személyzete a MÁSZ rezsiét terhelte, viszont ehhez a költséghez képest nem volt arányban a bányászellátási osztály árpolitikája, ami által a MÁSZ-t jelentős kár érte, ami az évi forgalomra átszámítva meghaladja a 7 millió forintot. Dr. Láng János Tisztázat. — UMKL GF — IV/1. A feljegyzés eredményeként a GF 1947. július 30-án határozatot hozott „Bányászellátó Szövetkezet" alakításáról ( UMKL GF—//. 5986/1947 GF sz. h.). A szövetkezet — a határozat ellenére — nem jött létre, helyette 1947 októberében megalakult a „Csille" Bányászellátó Rt. A MÁSZ szabadulni kívánt a deficitjét növelő bányászellátástól, de a kívánt szervezeti változásban szerepet játszott a két munkáspárt pozícióharca is; egy 1950-ben keletkezett, visszatekintő feljegyzés arról számolt be, hogy a MÁSZ-ban a Beszerzési (és a Kereskedelmi) Főosztály volt a szociáldemokraták bázisa (UMKL NIM B. Főo. Ellenőrzési o. r. i.). A szövet kezetalapítás kapcsán felmerült a tervezett bányászellátó szövetkezet beolvasztása a MÁV Konzum Szövetkezetbe (Perényi Miklós jelentése Láng Jánosnak 1947. május 16. — UMKL MÁSZ — 6.). A szövet kezetalapítással együtt ez is lekerült a napirendről.