Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

41 Budapest, 1945. n. n. BÁN ANTAL LEVELE RÁKOS! MÁTYÁSHOZ ÉS SZAKASITS ÁRPÁDHOZ: A VIDÉKI PÁRTSZERVEZETEK LEHETŐLEG NE VONJÁK EL VÁLASZTÁSI MUNKÁVAL A BÁNYÁSZOKAT A TERMELÉSTŐL Kedves Barátom! Több bányatelepről azt az értesítést kaptam, hogy a pártok helyi szervezetei a bányák szakmunkásainak egy részét a választás előkészítő munkálataival foglalkoztatja és ezzel a bányamunkások egy részét a termeléstől elvonja. Köztudomású, hogy a széntermelés csökkenésének egyik oka a szakmunkáshiány, és a szakmunkások egy részének a bányából való elvonása a széntermelés további csökkenését vonná maga után, ami természetesen az ipari termelést is károsan befolyásolná. Szíveskedjél odahatni, hogy a vidéki pártszervezetek a fent említett pártmunkára azokat a bányászokat, akiknek a munkától való elvonása a termelést csökkentené, ne vegyék igénybe. Kérlek továbbá, hogy az ez ügyben kiadott intézkedéseket a Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetével is közölni szíveskedjél. Fogalmazvány. — UMKL Bán Antal r. i. 4092/1945. A mindkét munkáspárt vezetőjének elküldött, azonos szövegű levél a választást megelőző hetekben, 1945 szeptemberében—októberében keletkezhetett. 42 Farkaslyuk, 1945. október 6. A FARKASLYUKI BÁNYAÜZEM VEZETŐJÉNEK JELENTÉSE A RIMAMURÁNY-SALGÓTARJÁNI VASMŰ RT. ÓZDI BÁNYAIGAZGATÓSÁGÁHOZ: A MUNKÁSOK SZÉNILLETMÉNYÉNEK KIADÁSÁT NEM MERTÉK BESZÜNTETNI Tiszteletteljelentjük, hogy a munkások szénilletményének kiadását október hó első hetében beszüntetni — mint azt távbeszélőn is jelentettük — nem mertük, éspedig azért, mert attól tartottunk, hogy a hiányos élelmezés és még hiányosabb