Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

adf)A bánya világítás, mint azt a számos külföldi (orosz) megoldás is mutatja, igen fontos tartozéka a jó munkának, s így feltétlenül hazai viszonylatban is a ma még teljesen hiányzó stabil világítóberendezések alkalmazását (készítését!!) programba kell venni, s így elsősorban a sújtóléges bányáknál a sűrített levegős világító egységek készítését, rakodókon pedig a hidegfény alkalmazására szolgáló berendezések gyártását. 3. Javaslatok Az előbb elmondottakból tárgyilagosan megállapíthatjuk azt, hogy hazai bányászatunkban 5 éves tervünk teljesíthetése érdekében igen komoly feladat előtt állunk, s hogy tervünket biztosíthassuk, feltétlenül megoldást kell nyerjenek a következő kérdések: 1. A bányászat elnéptelenedésének megakadályozása érdekében addig is, amíg a 2. pont alatt tett javaslat folytán lehetőség nyílik a kereseti viszonyok reális rendezésére — feltétlenül sürgős intézkedés szükséges a bérvonal rendezésére. Erre vonatkozólag javaslatom a következő: a legsürgősebben revidiálni kell a jelenlegi normákat olyképpen, hogy a föld alatt normában dolgozók mai teljesítményük mellett minimálisan 10—15%-al magasabb bért tudjanak elérni. A föld alatti urasági bérezettek feltétlenül normabérezésre állítandók át az előzőkben elmondott hasonló emelkedéssel. A külszíniek bérezése (főképpen az iparosoké) ugyancsak sürgősen rendezendő, mivel meg nem engedhető az, hogy egy egészen kiváló fémiparos vagy elektrikus 19—20 Ft-os keresettel bírjon, ugyanakkor, amikor az építkezéseknél a malterhordó leány 18—22 Ft-ot keres. 2. A hazai bányászatnak jövesztőgépekkel való ellátása érdekében azonnali sürgős intézkedést javaslok a következőkben: a) A reprezentatív bányavállalatok gépműhelyeinek kihasználási foka sürgősen megállapítandó. Ehhez természetesen szükséges a rendelkezésre álló géppark és személyzet kataszterezése. Ezzel egyidejűleg ugyanezen a bányavállalatoknál gondos mérlegelés alapján megállapítandó, hogy az egyes üzemi iparos létszámból szükség esetén hány fő vonható ki az üzem sérelme nélkül központi műhelymunkálatokra (ahol 20 fő iparos van, 20—25% adandó le és pótlandó begyakorolt dolgozókkal). b) Sürgősen felállítandó arra alkalmas szakemberekből egy szerkesztő iroda, mely szükségszerű tagoltsággal bírna, így pl. réselőgép, fejtőgép, rakodógép, kaparó- és gumiszalag szállítási osztályokkal bírna (ez szükség szerint változhat). A szerkesztő iroda a rendelkezés, illetve elhatározástól számított 8 napon belül kezdje meg működését. c) Az a) és b) pont alatt felsoroltak alapján az iroda vegye elsősorban programba a hazai viszonylatban legjobban megfelelt réselőgép-típusnak a műhelyrajzi elkészítését, amit 30 nap alatt fejezzen be s adjon ki gyártásra. A tervező iroda többi részlege így a fejtőgép tervezést a már folyamatban levő fejtŐgépmunkálatokat