Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA
szénbányászati nemzeti vállalatok között a teherátvállalás arányában szétosztásra kerüljön. A bizottság a javaslatot ezzel a kikötéssel nem fogadja el. László, a Nehézipari Minisztérium részéről kijelenti, hogy a nemzeti vállalatok 1949. évi tevékenységéből folyóan a nemzeti vállalatoknál a 23 millió Ft-ra a fedezet megvan. Szántó, a Nemzeti Bank részéről szükségesnek tartja, hogy a Nehézipari Minisztérium által ismertetett fedezet reális voltát megvizsgáltassa. Kéri, hogy az esetleges hiányt a legközelebbi tőkerendezéskor a Nemzeti Bank leemeltethesse. A bizottság megtárgyalta a javaslatokat, és a következő határozatot hozta: A szénbányászati nemzeti vállalatok által már eddig törlesztett 54 826 000,— Fton felül tartoznak átvállalni a kimutatott 105 538 933,58 Ft-ot. A nemzeti vállalatok közt a felosztás arányát a Nehézipari Minisztérium állapítja meg. Az erre vonatkozó összeállítását egy héten belül közölni köteles a Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Nemzeti Bank pedig a hitelvállalást azonnal lebonyolítja. A bizottság tárgyalja a Magyar Nemzeti Banknál elfekvő 644 460,58 Ft kérdését. A MÁSZ Rt. 900 151 sz. lebonyolítási számlája felett a PK jelenleg nem rendelkezik. A folyamatban levő behajtások során ennek a számlának javára befolyt összegekből a PK a felmerült költségek arányában igényelt kiutalást a saját számIájára. László, a Nehézipari Minisztérium részéről javasolja, hogy ezen a számlán maradó egyenleg a szénbányászati nemzeti vállalatokat illesse meg. A bizottság a számla sorsát illetően nem határozott, annak kérdésében a Pénzügyminisztérium később fog intézkedni. A forgóvagyonrészek között felvett OTI adósságrendezési tartozás 16 474 093,32 Ft összegű követelést mutat a MÁSZ Rt. javára. A követelés az OTI által az 1948. évi adósságrendezés során jogtalanul leemelt összeg vitássá tételéből keletkezett. A vitás tétel felett a Közületi Egyeztető Bizottság a MÁSZ javára hozott határozatot, a Pénzügyminisztérium azonban ennek keresztülvezetését a MÁSZ számláján függőben tartotta, később pedig az adósságrendezési számlák megmerevítése alkalmával ennek lekönyvelése lehetetlenné vált. A MÁSZ Rt. adósságrendezési hitelszámlája ily módon 16,5 millió Ft-tal nagyobb egyenleget mutat, mint amennyit mutatnia kellene. Ezzel a kérdéssel szoros kapcsolatban áll a MÁSZ Rt. adótartozásának adósságrendezési ügye. A MÁSZ Rt. ugyanis kimutatta, hogy az adósságrendezés során számláját 112 621 381,— Ft-tal terheltette a Pénzügyminisztérium, holott az adóhivatalokkal történt utólagos egyeztetés során megállapítást nyert, hogy késedelmi pótlékokkal együtt csak 93 259 727,— Ft lett volna érvényesíthető'. Tehát a MÁSZ Rt. adósságrendezési hitelszámláját a Nemzeti Bank 19 361 654,— Ft-tal indokolatlanul terhelte. Az adósságrendezés után a MÁSZ Rt. még egy hónapig működött. Ennek az egy hónapnak a folyó adóját készpénzben kifizette, mégis az egyes adóhivatalok az adósságrendezésben elszámolt összeg helytelen