Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

1 104 000 Ft nyeresége, továbbá 137 000 Ft különféle jövedelem úgy, hogy a kimutatott veszteség 488 000 Ft. Az eló'vájási költséget helytelenül a termelésre számolták el. Itt a költségnek a termelés és beruházás közötti elhatárolásáról kellene gondoskodni. A bányaüzemek közül Felcsősinger 434 000 Ft (18,49 Ft/t), az Ármin Akna 142 000 Ft (2,06 Ft/t) veszteséggel, a Jolán Akna pedig 215 000 Ft (2,72 Ft/t) nyereséggel dolgozott. Beruházásra és felújításra 1949 első felében 5 304 000 Ft-os keretben 2 930 000 Ft-ot használtak fel. A reprezentatív beruházások 3 270 000 Ft-os keretéből műszakilag 56%-ot, pénzügyileg 45%-ot valósítottak meg. A veszteséges termelést nagyrészben az egyes üzemekben uralkodó laza munkafegyelem (igazolatlan távolmaradások, magas beteglétszám), a robbanóanyagok túlméretezett használata (50—60%-os orsz. átlag felett), a munkaerő-gazdálkodási tervhez viszonyított magas munkáslétszám és a szénnek az egyik aknánál alacsonyan megállapított ára idézte elő. A vállalati és műszaki vezetők létszáma kevés. Egyes adminisztratív munkahelyeket akként töltenek be, hogy a munkavállalókat fizikai dolgozóként veszik fel és szellemi munkakörben foglalkoztatják. A bányához újabban került dolgozók versenyszelleme nem kielégítő. Átnevelésükre szükség van. A vállalatnál 28 brigád alakult, azonban célkitűzéseik nem minden esetben felelnek meg a szocialista munkaverseny szellemének. Az újítómozgalom kielégítő. 1949-ben beterjesztett 67 újítás közül 40-et elfogadtak. Várható évi megtakarítás 193 000 Ft. A szerszámkészlet nagymértékben hiányos, sok esetben a dolgozók saját szerszámaikat használják, mert még a legszükségesebb szerszámok sem állanak rendelkezésre. A Székesfehérvári Vadásztölténygyár által szállított robbanó gyutacsok minősége nem megfelelő, ehhez járul még az a körülmény, hogy a gyutacsok nyitott ládákban való tárolásuk folytán átnedvesednek. így a szénben maradt, fel nem robbant gyutacsok szerencsétlenséget idézhetnek elő. A vállalat raktári nyilvántartása, valamint adminisztrációja nem megfelelő. A sok manuális munkát gépesítéssel kellene megkönnyíteni. Az osztályozók kapacitása a jelenlegi termelés mellett lehetővé tenné 3 műszak helyett 2 műszak alkalmazását. A vállalat vagyoni helyzete nem állapítható meg, mert sem megnyitó mérleget., sem az 1948. nov—dec. időszakról záró számadást nem készítettek. A BBNV-nak 1949. aug. 25-én a 6 havi szükségleten felüli készleteket felajánlották . így a felesleges fa- és üzemanyagok értékével a forgóalap csökkenthető volna. Intézkedésre a NIP.M-t kértük fel. Tisztázal. — UMKL OT 1949—51. 23. d. — 0013/1950. Az AEK vizsgálati jelentéseiből rendszeresen készített ún. „hivatalos kivonatot", amelyet megküldött az érdekelt szerveknek.