Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

Ennek a nem kívánatos körülménynek elkerülése végett az Országos Tervhivatal utasításai alapján részben az EGART, részben pedig Zsacskó Aladár vállalkozása alapján kísérletek folytak le, illetőleg vannak folyamatban, amelyeknek lényege az, hogy a tárolt szenet szakszerűen halmokban rakva, plasztikus védőréteggel (pl. pakura) vonják be, és így az időjárás viszontagságaitól való megóvás mellett a szén öngyulladása is teljes mértékben kiküszöbölődik. Ezzel az eljárással már füstölgő, csaknem égő szénkészleteket is sikerült megmenteni. A kísérletek folyamán megállapítást nyert az is, hogy nagyobb víztartalmú szén- vagy lignit-készletek plasztikus védőréteggel való bevonásával, ha azokon megfelelő számú nyílásokat hagynak, az öngyulladás folyamatát meg lehet indítani, addig a határig, amíg a felmelegedés a tárolt szén vagy lignit víztartalmát csökkenti anélkül, hogy tulajdonképpeni égés bekövetkeznék. Nincs semmi akadálya ugyanis annak, hogy a nyílások szakszerű lezárásával a felmelegedési folyamat megálljon, azonban ekkorra már, a folyamatban levő kísérletek szerint, a nedvességtartalom igen nagy mértékben csökkent. (Az eddigi adatok alapján 40—50%-ról 20%-ra is lecsökkenhet.) A Tőzegkutató Intézet véleménye szerint ezzel az eljárással a tőzegek készletezése is megoldást nyerne, mert az előbbi folyamathoz hasonlóan a tőzeg dús víztartalma ugyancsak több mint felére csökkenne a tárolás alatt. A vállalat létesítését a korábban elmondott széngazdálkodási okokon kívül indokolttá teszi ÍZ az egyszerű tény is, hogy az eddigi évente minden valószínűség szerint több 1000 vagont kitevő, az egyszerű tárolás következtében megsemmisült szénkészleíek a vállalat működésével megmenthetők lesznek. Ha hozzászámítjuk ehhez a tekintélyes értékhez azt, hogy bányatelepeink a kapitalista gazdálkodás következtében megfelelő széntároló helyekkel és berendezésekkel már csak azért sem rendelkeznek, mert a múlt széngazdálkodása a nyári munkáselbocsátásokra épült fel, akkor közvetlenül jelentkező nagymérvű megtakarítás mellett a közvetett módon jelentkező szénbányászati termelési önköltségcsökkenés az előbb elmondottaknál is nagyobb súllyal jelentkezik ennél a kérdésnél. A létesítendő nemzeti vállalat a Szénbányászati Ipari Igazgatóság nemzeti vállalatai sorába tartozva, a Szénbányászati Ipari Igazgatóság közvetlen irányítása alá kerül. Az ásványolaj-gazdálkodás jelenlegi fejlődése és a földgáz felhasználása pakura helyett, bizonyos mennyiségű pakurát is felszabadít, de egyéb, olajat tartalmazó, gyengébb minőségű, plasztikus éghető anyagok is szóba kerülhetnek, melyek felderítése pl. Bükkszék környékén folyamatban van. Ennek következtében a Széntároló NV létesítése még abban az esetben is szükséges, ha a bevonáshoz szükséges anyagokból pillanatnyilag bőséges készletekkel nem is rendelkezünk. Menynyiségileg a bevonáshoz szükséges anyag egyáltalán nem jelent lényeges tételt,