Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

Az eredmény: Győr Tát Dömös Nagymaros VácBp. Pereg Dunaföldv. Szekszárd Mohács ,, kedvező jelek" „kedvezőtlen jelek" 3 10 6 7 5 8 7 6 6 7 5 8 5 8 8 5 11 2 Megjegyzendő, hogy Mohácsnál a „kedvezőtlen jelek" a vasúti összeköttetés hiánya a MÁV fővonalakkal, ill. ez elégtelen légó védettség. Mint az jól ismert és az Iparügyi Minisztérium felterjesztésére ráírt megjegyzésből is látható, Mohács mellett döntöttek. A kedvezőtlen tényezők csökkentésére tervbe vették a komlói bányák és az építendő vasmű kötélpályával való összekötését. Ismert az is, hogy a későbbiekben a Mohácsra tervezett vasmű Dunapentelén épült fel. 267 Budapest, 1948. augusztus 11. AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉSE A GAZDASÁGI FŐTANÁCSHOZ A MÁSZ DECENTRALIZÁLÁSÁRÓL Határozati javaslat : A Gazdasági Főtanács kimondja, hogy az állami szénbányászat szervezetét a Magyar Állami Szénbányák Részvénytársaság szervezetének felbontásával ipari központokra és ezeken belül nemzeti vállalatokra kell tagolni. A felállítandó ipari központok és az alájuk tartozó nemzeti vállalatok a következők: 1. Borsodi Szénipari Központ, Miskolc: a) Ózdi Szénbányák nv., Ózd, b) Diósgyőri Szénbányák nv., Diósgyőr, c) Sajómelléki Szénbányák nv., Sajószentpéter, 2. Nógrádi Szénipari Központ, Salgótarján: a) Salgótarjáni Szénbányák nv., Salgótarján, b) Nagybátonyi Szénbányák nv., Nagybátony, 3. Dorogi Szénipari Központ, Dorog: a) Dorog—Tokod—Annavölgyi Szénbányák nv., Dorog, b) Pilisszentiváni Szénbányák nv., Pilisszentiván,