Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

19 Budapest, 1945, május 30. HAMMEL LÁSZLÓ CÉGVEZETŐ JELENTÉSE A MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA RT. ÜGYVEZETŐSÉGÉNEK A VÁLLALAT BÁNYÁIBAN TERMELT SZÉN ELOSZTÁSÁRÓL Bányatelepeink örvendetes felszabadulása óta kialakult szállítási és termelési, valamint értékesítési viszonyokkal kapcsolatosan a rendelkezésünkre álló adatok alapján a következőket jelenthetjük: Tatabánya napi termelése 15—18 000 q között mozog. Az itt rendelkezésre álló szénmennyiségek felett túlnyomó részben az orosz parancsnokság rendelkezik. Esetenként ad a parancsnokság engedélyt arra, hogy az Iparügyi Minisztérium által fontos ipari fogyasztóknak kiutalt szenet elszállíthassuk. Szállításaink a felszabadulás óta a következőképpen alakultak: Elektromos Művek 8 120 q Orosz Kat. Par. rendelkezésére 198 380 q Szlov. Államvasutak orosz rendelkezésre 39 313 q MÁV részére 38 241 q Bánhida részére 48 300 q saját felhasználás 468 956 q Dorog-tokodi bányánk rendelkezésre álló szén mennyiségei felett a Közellátási Kormánybiztosság rendelkezik. Szállításaink 90%-a a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei részére történik. Egészen kivételes esetekben ad a Kormánybiztosság engedélyt arra, hogy innen más fontos ipari fogyasztót kiszolgáljunk. Dorog-tokodi szállításaink megoszlása a következő képet mutatja: Elektromos Művek 75 811 q Üveggyár, Tokod 1 722 q MÁV 418 q saját felhasználás 3 883 q Napi termelés Tokodon 1—3000 q között mozog. Ebszőnyben egyelőre termelés nem folyik. A rendelkezésre álló 35 235 q készletszénre most igyekszünk diszpozíciót szerezni. A Magyar Közellátási Miniszter 20 200/1945. XV. sz. átiratával 1945. április 1. óta teljesített szállításainkra új egységárakat engedélyezett, amely ár az 1944. évi egységáraknak kb. hatszorosa. Minden lehetőt elkövetünk arra, hogy az újonnan