Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

amely anyagmennyiség feldolgozása már a legközelebbi hónapokban teljes mértékben viselné a gyár rezsiköltségeit. Amennyiben a szoros kapcsolat létrejön a lepárlótelepeink bővítésével, ezen összeg a szóba jöhető egyéb széntermékekkel együtt előreláthatóan kb. 2 év alatt ezen szám négyszeresére fog emelkedni, vagyis eléri a havi 360 000 és évi kb. 4 300 000 Ft-ot. A Magyar Vegyiművekkel végzett hozzávetőleges számítás alapján a feldolgozással a felsorolt anyagok 8—10-szeres értékemelkedését tudjuk elérni. A szoros kapcsolat elérése kívánatos lenne, ha a MÁSZ átvehetné a Magyar Vegyiműveknél az Iparügyi Minisztérium tulajdonában levő részvényeit, ami a teljes részvénymennyiség 1 j2 részét teszi ki, majd idővel, amennyiben az lehetséges, az ez idő szerint magánkézben levő 1/3 részt is megszerezné, továbbá megfelelő képviseletet kapna az igazgatóságban és ügyvezetésben. Schlattner Tisztázat. — UMKL B. Közig. r. i. 9855/1948. Az irat hátoldalára az Iparügyi Minisztérium Gyáripari Osztálya a következő véleményt jegyezte fel: „A Magyar Vegyiművek Rt. jövő fejlődésében és gyártási programjában a MASZ-szal létesítendő kooperáció a vállalat részére életbevágóan fontos lenne, mert ezen néven nemcsak nyersanyaggal való ellátása van biztosítva, hanem olyan termelési ágat is épít ki, mely állandó foglalkoz: tatást s munkaalkalmat nyújt a vállalatnak, s ezzel nyugvópontra jut az évek óta vajúdó kérdésa vállalat feloszlatása, Hl. megmaradása" A MASZ decentralizálása után az együttműködés a fenti módon nem valósult meg. Budapest, 1948. február 21. A „BÁNYAMUNKÁS" CIKKE: „JOBBOLDALI POLITIKÁT FOLYTAT A SZOCIÁLDEMOKRATA »BÁNYÁSZÜJSÁG«. SZÜNTESSÉK BE A »BARÁTSÁG« CÍMŰ LAPOT, A MUNKÁSEGYSÉG ÉS A DEMOKRÁCIA EGYIK KERÉKKÖTŐJÉT!' Harminc év óta jelenik meg a magyar bányamunkásság szakszervezetének központi lapja, a „Bányamunkás", amely rendeltetésének megfelelően a bányászok összességének érdekeit képviseli. Nemrégen a Szociáldemokrata Párt tatabányai szervezetének kiadásában hetilap indult meg, mely magát egészen önkényesen a magyar bányák dolgozói lapjának nevezi. Amellett, hogy ez az önmagának adományozott rang egyáltalán nem fedi a valóságot, ez a kis vidéki lap megjelenése óta hasábjain is számtalanszor megcáfolta már, hogy működésének célja a bányásztömegek, velük együtt a magyar munkásosztály felemelkedésének előmozdítása, s ezen keresztül a népi demokrácia megerősítése volna.