Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

E Várpalota, 1948. február 19. A BÁNYÁSZSZAKSZERVEZET TITKÁRÁNAK JELENTÉSE A VÁRPALOTAI ÜZEM VEZETŐSÉGI ÜLÉSÉRŐL f 1 Az OMB részéről Erős elvtárs ismertette kiküldetési célját, felvetette azt a kérdést, hogy az elvtársak mondják meg, mik a sérelmek Várpalotán a kollektív szerződés besorolása ügyében. Erre azt a választ kaptuk, a legnagyobb sérelem az, hogy a vájárok szakmányukat (normájukat) [igy!] megemelték. Arra, hogy 1947. július termelés[i] alapja képezi ma a 100%-ot, amit várpalotai viszonylatban sérelmesnek tartanak és a maguk részéről nem tudják elfogadni. Az OMB kiküldötte, Erős elvtárs, megmondotta, hogy a kollektív szerződéstől nem áll módjában a küldöttségnek eltérni, amire Dobszai József üb elnökhelyettes azt a kijelentést tette, hogy az OMB miért küld ki olyan embert, akinek nincs joga dönteni. Küldjenek ki olyant, akinek megvan a joga a döntésre. Erős elvtárs, ugyancsak Tóth elvtárs, szintén vázolták, hogy a kollektív szerződéstől eltérni nem áll módunkban és nincs is szándékunkban. Nem vagyunk hajlandók a kollektív szerződéstől egy fél lépést sem eltérni. Raduly elvtárs kijelentette azt, hogyha ezen változás nem fog történni, akkor Ő inkább főbe lövi magát, semhogy a munkásság elé azzal álljon ki, hogy a normájukat megemelték. Ugyanakkor, amikor az előző kollektív szerződésnél ő buzdította a munkásságot arra, hogy többet termeljenek, normát a többtermelés végett nem fogják felemelni, í Piegl János titkár Tisztázat. — SZOT Lt. 1948/66. F Farkaslyuk, 1948. február 2. A FARKASLYUKI BÁNYAÜZEM ÖSSZ-SZAKSZERVEZETI ÜLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVÉBŐL 1 Blaha Béla titkár felolvassa az új kollektív szerződést a munkásság előtt, és a munkaidőre vonatkozó részét magyarázza a munkásságnak. Továbbá kéri a munkásságot, hogy vállalja a bentváltást.