Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

munkakörbe. A vázlatos rajzon a szállító utak mellé pl. be kell írni a műszakon­ként elszállítandó csillék számát, a szállítók számát, a munkahelyre beosztottak számát, az urasági munkahelyeket stb. A jelentés és javaslat ügyében döntésre egy külső vagy felsőbb szerv (az állami szénbányászati központi munkaügyi vagy bányaműszaki főosztály) legyen jogosult. Sajnálatos, közismert tény, hogy a stabilizáció elején kormányrendelet alapján végrehajtott létszám arányosítással a bányába irányított külszíni munkavállalók egy része improduktív beosztásba került, s így különösen a föld alatt szükséges az improduktív létszám hatályos ellenőrzése és leépítése, illetve áthelyezése. Ezen intézkedés mellett főképpen a munkafegyelem megszilárdulása révén érhetjük el a már eléggé tökéletesen kidolgozott tisztán termelési szabályok megtartását és a tisztán termelést. 5. A szén tisztán termelésének biztosítása a réselési szakmányok és a robbanó­anyag felhasználás ellenőrzésével. A szén tisztán termelésének biztosítása céljából a réselésre külön, kedvező szak­mányt kell rendszeresíteni s a robbanóanyag felhasználást megfelelően szabá­lyozni, ellenőrizni és mérsékelni kell. Ilyen eljárás mellett remélhetjük, hogy a meddő nem kerül a szenes csillébe, a szén pedig a meddőbe. 6. A kollektív szerződés szakmány alapon való sürgős megkötése. Az új bányász kollektív szerződést az egy éve bevezetett normarendszer mellő­zésével, az évszázados gyakorlat alapján kialakult szakmányrendszerben, azaz teljesítményi bérrendszerben sürgősen le kell tárgyalni és meg kell kötni. Az egy évig érvényben volt normarendszer a szénbányászatban nem tudott meghonosodni s a szénbányászat egyhangúan a normarendszer ellen nyilatkozott. 7. A csökkentett illetményszén fenntartása és pénzbeli kárpótlása. A stabilizáció kezdetén 20%-kal csökkentett illetményszén továbbra is a 20%-kal csökkentett mértékben volna fenntartandó, azzal a megszorítással, hogy a 20%-nak megfelelő szénmennyiség értékét a munkavállalók készpénzben kapják meg. Ugyanis az elmúlt év tapasztalata szerint a 20%-kal csökkentett illetményszén is fedezte a szükségletet, viszont szerzett jogok és kormányzati ígéretek figyelembe­vételével a pénzbeli kárpótlás megokolt. 8. A szénelosztás racionális megszervezése és a szénárak kalorikus megállapítása. A szénelosztást az Anyag és Árhivatal útján úgy kell átszervezni, hogy minden bányaüzem szállítási övezete lerögzíttessék. Ugyanekkor a szénárakat az egyes szénfajták fűtőértékének figyelembevételével kell újra megállapítani. 9. A lignitszenek elhelyezése. A megnövekedett és erőteljes fejlődés előtt álló lignitszén termelésre való tekin­tettel a lignitek kötött forgalmát teljesen fel kell szabadítani, s azon felül erőteljes akciót kell kezdeni abban az irányban, hogy a lignitek a szénbányavidékektől távoleső alföldi és egyéb nagyobb városokban megfelelő piacot találjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom