Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

Súlyos sérelme volt a Társaságnak az, hogy az Anyag és Arhivatal ráhárította az alumíniumipar termelési deficitjét. A Gazdasági Főtanács április 2-án hozott határozata szerint az alumíniumipar deficitjének fedezéséről az iparügyi tárca keretében az államkincstár terhére kell gondoskodni s így ettől a kötelezettségtől a Társaság mentesült, s megindította a tárgyalásokat az alumíniumiparral szemben fennálló követeléseinek érvényesítésére. A Társaság 1947/48. évi költségvetése elkészült s az kilencvenmillió q széntermelés feltételezésével negyvenegymillió forint deficitet tüntet fel. A költségvetés összeállításánáí természetesen nem vehették figyelembe az augusztus 1. után várható szénár-helyesb/íést, ami a deficit csökkenését eredményezheti. Ugyancsak megtakarítás remélhető a társulati adó előirányzati összegénél is, amit a költségvetés a legmagasabb várható összegben vett számításba. Ennek az összegnek leszállítására az államosítási törvény a pénzügyminiszternek felhatalmazást ad. Az augusztus 1-ével lejáró kollektív szerződések módosítása fontos kérdése a Társaságnak. A jelenlegi normarendszer — mint azt a Bányászati és Kohászati Lapok április 15. számában megjelent tanulmánya részletesen kifejti

1 — több szempontból kifogásolható, s azt eredményezi, hogy a termelés növelése aránytalanul emeli a bérköltséget s ezzel a deficitet is. Az aknamélyítési munkálatok elvégzésével Magyarországon csak egy cég foglalkozik, s így nincs lehetőség belföldi ellenőrző árajánlat beszerzésére. Ezért külföldről, Brüsszelből kért a Társaság ajánlatot, és vizsgálat tárgyává tette, hogy a meglevő berendezéseknek milyen kiegészítése tenné lehetővé az aknamélyítési munkálatok házilagos elvégzését. A Mátravidéki Erőmű munkálatait a főváros megindította, az 1949. augusztus l-ére az üzem napi 210 vagon szükséglettel megindul. Erre az időpontra a rózsaszentmártoni üzem teljesítményét a megkívánt szükségletre fel kell fokozni. Az ehhez szükséges munkálatok megindítása halaszthatatlan, mert már jelenleg is az a helyzet, hogy a termelés aligha éri el 1949. augusztus l-re a kívánt mértéket. Viszont a szükséges beruházási költségekre nincsen fedezet, s ezeknek előteremtéséhez a fővárosnak nagymértékben hozzá kell járulnia, mert a rózsaszentmártoni szén már jelenleg is csak nehezen adható el, s a jövőben az eladási nehézségek még fokozódni fognak. Dr. Hajdú Gyula ehhez hozzáfűzi, hogy a kérdést a tegnapi napon államtitkári értekezlet tárgyalta, s ennek eredményeként az előkészítő munkálatokra az Anyag és Arhivatal 1,5 millió forintot folyósít, és gondoskodni fog arról, hogy a rózsaszentmártoni üzem beruházási szükségleteit a Fővárosi Elektromos Művek viseljék. Szakasits Antal közli, hogy a Szakszervezeti Tanács augusztus l-ével új kollektív szerződéseket kíván kötni és intézkedett, hogy a jelenlegi kollektív szerződések erre az időpontra felmondhassanak.

2 Kökény Mihály rámutat arra, hogy míg a vájárteljesítmény 1947. márciusában