Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

darabos aknaszén érkezik, és az üzem a darabos szenet kézzel vagy géppel megfelelő szemcsenagyságúra kénytelen felaprítani. Viszont olyan erőművek számára, melyek kazánjai kézi tüzelésűek és még aláfúvással sincsenek ellátva, sokszor daraszén érkezik, amelyet ilyen berendezésekben gazdaságosan eltüzelni nem lehet. Altalánosságban tapasztaltuk továbbá, hogy a szállított szén fűtőértéke kisebb, és salak-, illetőleg hamutartalma nagyobb annál az értéknél, amelyre a tüzelőberendezés méretezve van és kisebb annál is, mint [amit] a vonatkozó 155 100/ 1946. íp. Min. sz. ármegállapító rendelet a szén minőségére előír. Ezeket a megfigyeléseinket igazolják az egyes üzemektől félévenként beérkezett jelentések is, amelyekben az üzemek vezetői a szállított szén minőségét kifogásolják és energiatermelésük gyenge hatásfokát jórészt ennek tulajdonítják. Idemellékelve kivonatosan közöljük 20 vállalat félévi üzemi jelentésének vonatkozó részét. Ezzel kapcsolatban felvetjük azt a kérdést, nem érkezett-e már el az ideje annak, hogy a szénbányák által szállítandó tüzelőanyag osztályozásnak vettessék alá, a kiutalás lehetőleg az illető meglevő tüzelőberendezéshez alkalmaztassák, és a szállított szén fűtőértéke időközönként megvizsgáltassák. A 155 100/1946. Ip. M. számú rendelet megszabta a szén árát és fűtőértékét. Amikor a hatóság az egyes szénfajták árának megállapításával egyidőben azok fűtőértékét is megadta, az volt nyilván a szándéka, hogy a fogyasztó a megszabott áron megszabott energiamennyiséget kapjon. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden bánya tartja be a rendeletben előírt fűtőértéket, és a fogyasztók részéről sok a panasz, hogy egyes szénminőségek fűtőértéke erősen eltér a rendeletben szereplő értéktől. A Technológiai és Anyagvizsgáló intézet és a mellette működő Tüzelőszerkísérleti Állomás az általa végzett szénvizsgálatok eredményeit a kiadott szakvéleményeiben és bizonyítványaiban közölni kénytelen a megrendelő felekkel, és ha e vizsgálati eredmények sem érik el a vonatkozó rendeletben előírt fűtőértéket, úgy az Intézet hivatalos bizonyítványa állapítaná meg, hogy az állami szénbányászat a rendeletileg előírt fűtőértéket nem tartja be, ami esetleges peres eljárásnál — két állami szervről lévén szó — nem kívánatos helyzetet teremthetne. Ennek a lehetőségnek elkerülése céljából is szükségesnek tartjuk e kérdés felvetését és tisztázását. Főigazgató Dr. Györki József műegyetemi m. tanár miniszteri tanácsos Tisztázat. — UMKL B. Közig. r. i. 82 228/1947. A jelentésben említett melléklet nincs az irathoz csatolva. Az iraton kézírással: „A felterjesztésben foglaltakat szakcsoportunk általános energiagazdálkodási szempontból fontosnak tartja . . . Németh [az Energiatermelés és Gazdálkodás Szakcsoport megjegyzése ].